Park Club - Stefánia Palota, Budapest

Park Club (Stefánia Palota), Budapest

Tervező:
Helye:
1143 Budapest, Stefánia út 34-40.
Építés éve:
1895
Fényképek:
Hodobay-Böröcz András (beltéri)

 

Báró Aczél Béla kezdeményezésére a legfelsőbb főúri körök Eszterházy Mihály gróf vezetésével az 1890-es évek legelején egy társaságot alakítottak azzal a céllal, hogy a főúri rendnek is legyen egy hozzá méltó nyári társasági helyszíne a Margit-szigeten kívül is. A félmillió osztrák–magyar forintos tőkéből közvetlenül a Városliget szomszédságában néztek ki egy helyet a már akkor is forgalmas és persze közlekedési szempontból is kiváló Stefánia út mentén. Itt összesen hat holdnyi telket tudtak megvásárolni 120 ezer forintért, amin 1893 áprilisában meg is indult az építkezés. A Park Club névre keresztelt épületet Meinig Artúr német származású, de szinte kizárólag Magyarországon tevékenykedő építész tervezte. Ünnepélyes megnyitója 1895. május elsején volt.
A kor változásait követve a főúri kaszinó mindinkább az ipari mágnások találkahelyévé is vált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. A kommunista fordulat után mint annyi mindent, ezt is államosították és a Magyar Néphadsereg kezelésébe adták üdülési-kulturális célzattal. 1952-től kezdve egészen az 1980-as évekig különböző színjátszókörök működtek benne. Közvetlenül mellette épült fel a Honvéd Kulturális Központ, amivel ma jogilag egyetlen intézményt alkotnak Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ néven. A háború utáni teljes rekonstrukciója 1965-ig váratott magára. 1978-ban az egykori főúri kaszinótermet, amihez az emeleti terasz kapcsolódott színházteremmé alakították át. Ennek megnyitója 1978. június 1-jén volt.
A rendszerváltás után a Magyar Honvédség tulajdonában maradt, ami mind a mai napig kezeli az épületet, illetve az azt működtető intézményt. Egy emeletes, magas és tágas belső térrel, széles erkélyekkel, tágas lépcsőkkel, a kor főúri ízlésének mindenben megfelelő elrendezésben épült meg neobarokk stílusban. Mind külső, mind belső kialakításában törekedtek arra, hogy már ránézésre látható legyen, a legfelsőbb társadalmi osztály kényelmére és szórakozására szánt épületről van szó. Főhomlokzata a Stefánia útra néz. A manzárd tetős középrészen található a nagyterem, ami arányait tekintve nagyobb, mint a Pesti Vigadó kisterme; hossza huszonegy, szélessége tizenhárom, magassága pedig tizenegy méter. A Stefánia út felől ehhez kapcsolódik a főerkély, amihez három hatalmas ajtós ablakkal kapcsolódik. Az erkély körben végig fut az emelet körül, a palota két szélén tágas kiugrókkal, hogy legyen lehetőség a szabadtéren is időzni anélkül, hogy ehhez le kéne menni a földszintre. A nagyterem másik fele a mai Zichy Géza utca (építésekor még Pálma utca) felé néz, pontosabban a telek ezen részén kialakított télikertre. A kocsibehajtót is erre az oldalra tervezték meg, a Stefánia út felől eredetileg csak gyalogosan lehetett bejutni. Az erkélyre mindkét oldalt széles lépcsősor vezet fel.
Az épület jobb szárnyában négy férfi, a bal szárnyában pedig három női öltözködőszobát alakítottak ki. A földszinten a Stefánia út felől egy hat oszlopon nyugvó, félkör alakú nyitott előcsarnok van a nagy erkély alatt. Innét lehet a belső lépcsőcsarnokhoz feljutni. Ezen kívül még öt kisebb terem volt a földszinten, amik fogadó-, ebédlő-, kávézó-, biliárd, illetve olvasótermek (régies szóhasználattal szalonok) voltak. Berendezését tekintve követte a megjelenését; igyekeztek a legteljesebb főúri pompával ellátni mind a bútorokat, mind a falakat. Az összes szobát márvány borítja és leginkább az ötletgazda Atzél Béla ízlésvilágát (az meg a kor fényűző nagyúri világát) tükrözte, odafigyelve minden részletre a függönyöktől a gobelineken át a szobrokig, asztalokig, székekig és egyéb berendezési tárgyakig. Angol mintára a kiszolgáló személyzetnek díszes melléképületet emeltek, ahol lakhattak. Itt volt a konyha, a borospince lejárata, valamint a többi szükséges helyiség is kialakítva.
Az épület eredetileg gőzfűtéses volt és a korban még újdonságnak és így ritkaságnak számító elektromos árammal működő lámpákkal világították be. A hat hektáros telek fennmaradó részén egy főúri parkot alakítottak ki, benne egy ötszáz négyzetméter felületű tóval, amit egy mesterséges vízesés táplált. A tó közepén még egy apró sziget is helye kapott. Nyaranta csónakázni is lehetett rajta. A park északi részén egy mesterséges cseppkőbarlangot emeltek, a vízesés is innét hullt alá. Egyéb részein az akkoriban szintén újnak számító tenisz (pontosabban akkoriban "awn tennis") számára három pályát alakítottak ki, illetve egy tekepályát valamint egy lövőházat.

Vasárnapi Újság, 1895. május 19. "Egy vidám, derült külsejű új épület emelkedik a városligetben, a Stefánia-útnak az István-út és a Csömöri-út közti részén: a budapesti park-klub épülete, melyet pár nappal ezelőtt adtak át a közhasználatnak. Ez a park-klub egész Európában egyedüli a maga nemében; ez a főúri és általában az előkelő társaság nyári kaszinója, a milyen csak egy pár angol klubnak van. Harmadéve Aczél Béla báró pendítette meg a nemzeti kaszinóban azt az eszmét, hogy jó volna a *társaság* számára egy ilyen nyári üdülőhelyről gondoskodni, mivel a fővárosnak a Margitszigeten kívül nincs olyan kiránduló-helye, a melyet a főúri rend látogathatna.
Az eszmét fölkarolták, és Eszterházy Mihály gróf elnöklete alatt rögtön megalakult egy társaság, mely elhatározta, hogy fél millió forint részvénytőkével létesíti a park-klubot. A legalkalmasabb helynek a Stefánia-út látszott, a kocsi-korzó rendes színhelye, a hol különösen lóversenyek idején ezer meg ezer fogat fordul meg. A társaság hat holdnyi telket vásárolt, mely hosszúkás négyszögalakú, előrésze a Stefánia-útra, hátulsó része pedig a most megnyitott Pálma-útczára néz. Ez az új útcza határolja a Sacré - coeur zárda telkét, különben pedig puszta kertek között vonul el.
Az itt szerzett hatalmas telken 1893 április havában kezdték el a park-klub építését. A társaság az építéssel Meinig Arthur jeles műépítészt bízta meg, kinek ritka finom műízlését hirdetik a József-utczai Wenckheim és Károlyiféle paloták, a Károlyiak nagykárolyi megújított kastélya, a töke-terebesi Andrássy-mauzoleum és a fővárosnak több főúri palotája. Meinig a park-klub épületénél kitűnően végezte feladatát. Az épület a legnemesebb korai bárok stílusban épült; magas egyemeletes épület széles erkélyek kel, tágas lépcsőkkel, olyan, mint Versailles vagy Potsdam híres királyi nyaralói. Arányaiban, művészies kivitelében tükröződik egész jellege. Első tekintetre meglátni rajta, hogy nagyúri kényelemre és üdülésre van szánva.
Az ősi családi kastélyokhoz hasonló épület főhomlokzata a Stefánia-útra néz. Az Ízléses mansard-tetős középrésznek, mely épen úgy, mint a többi rész, a Monier rendszere szerint épült, három óriási ajtós ablaka van, mely egy széles erkélyre nyílik, Ez az erkély különben körülfut az egész épületen s az egyes sarkokon kiugrói vannak nyári lugasok számára. Az első emeletre a Stefánia-útról két oldalt kényelmes, széles lépcsőzet vezet föl.
A földszinten hat oszlopon nyugvó, félköralakú nyitott előcsarnok van, mely az épület belsejébe vezet. A klub helyiségeibe azonban a Stefánia-útról csak gyalog lehet bejutni, mig a kocsi-féljáró a Pálma-útczáról van. Innen szép köralakú feljáró vezet a lépcsőcsarnokhoz.
A klubnak legnevezetesebb része az emeletnek kimagasló középrészét elfoglaló nagy terem, mely nagyobb, mint a Vigadó kis terme, a mennyiben hosszasága huszonegy, szélessége tizenhárom és magassága tizenegy méter. A teremnek a Pálma-útczára néző része a téli kerttel van kapcsolatban, míg a Stefánia-útra néző rész a nyílt erkélyre vezet. Ebben a teremben rendezik a hangversenyeket, tánczmulatságokat és egyéb ünnepélyeket.
A nagy terem két oldalán férfi- és női szalon s több öltözködő-szoba van. A földszinten Öt kisebb terem van, még pedig fogadó-, ebédlő-, kávézó-, biliárd és olvasóterem: ezenkívül a jobb szárnyon négy férfi- és a bal szárnyon három női öltözködő-szoba, a hol a társaság tagjai a park-klub nyári mulatságaihoz, a szabadban való sport-játékokhoz kényelmesen átöltözködhetnek.
Az egész épület főúri pompával van berendezve. A nagy terem, valamint a többi terem és helyiség mennyezetét és falait is stukko-márvánv födi, fényes aranyozással s a díszítések a XVI. Lajos korabeli ízlésben készültek. Teljes összhangzásban vannak e belső berendezéssel a kényelmes bútorok és más fölszerelési tárgyak. Aczél Béla báró, a park-klub megteremtője, ritka müizléssel válogatta össze a helyiségek díszítésére és kényelmére szolgáló függönyöket, gobelineket, márvány konzolokat, szobrokat, képeket, asztalokat, székeket, pihenő-divánokat, vázákat, csillárokat, melyeknek mindegyike művészeti kivitelű. Egyik sem hasonlít egymáshoz a részletekben, de valamennyi ősi, hagyományos régiségre vall s emeli az épület pompáját és kényelmét. Szóval a klub úgy van berendezve, hogy a legelkényeztetettebb főúr is otthon érezheti magát benne.
Az angol klubok mintájára a fő épülethez díszes melléképület csatlakozik, melyben a kapus és a szolgaszemélyzet lakása, a nagyszerűen berendezett konyha, a borpincze és több más mellékhelyiség van. Minden helyiséget gőzzel fűtenek és villámmal világítanak. Különösen nagy gonddal rendezték be a konyhát, a hol valóságos tudományos rendszerrel állították össze mindazt, a mi az asztal örömeit nyers táplálkozásból igazi esztétikai élvezetté varázsolhatja.
A palotaszerű klub-épület hatását nagyban emeli a körülötte elterülő s művészi berendezésű park, mely kicsiben hasonlít a párisi híres Monçeau-parkhoz. Éjszaki részén mesterségesen készült cseppkőbarlang van, melyből vízesés ömlik alá. Ez a mesterséges zuhatag látja el vízzel az ötszáz négyszögméternyi területű tavat, melynek közepén egy sziget is van. A kicsi tó nyáron csónakázó* és télen korcsolyázó-helyül fog szolgálni.
A fasorok és gyepágyak közt három lapdázó (lawn-tennis) tér van berendezve. Lesz ezen kívül tekepálya és lövőház is. A park-klubban így a szabadban való szórakozásnak minden nemét föl lehet majd találni. A tagok kényelmére szolgálnak a parkban levő árnyas lugasok s az apró sátrak. A társaság serényen fog gondoskodni a tagok szórakoztatásáról, a mennyiben különösen a lóversenyek évadja alatt számos kerti mulatságot rendez a parkban.
A park-klubot, melynek telke 120 s építése 380 ezer forintba került, a múlt héten nyitották meg ünnepélyesen, s azóta állandó találkozóhelye az előkelő osztálynak. A szép tavaszi délutánokat ott tölti a főúri világ vidám, testedző és lelket frissítő szórakozás közt. A klub, mig egy részt eredeti és új intézmény fővárosunkban, másrészt nagyban hozzájárul a Stefánia-útnak és környékének szépítéséhez.
Dr. Kovács Dénes"