Gresham-palota, Budapest

Gresham-palota, Budapest

Tervező:
Helye:
1051 Budapest, Széchenyi István tér 5.
Felújítás munkatársak:
Case C. Creal, Máthé Katalin, Stacy McGhee, Mezei József, Adam H. Omansky, Soós Miklós, Weidlich Ágnes, Walton Imre
Belsőépítészet: Fiona Thompson
Műemléki felmérés: Masznyik Csaba
Művészettörténész: Bor Ferenc, Dávid Ferenc
Geodéziai felmérés: Garbaisz László
Szigetelési tervek: dr. Horváth Sándor, Méhes Renoszig, Méhes György
Épületvillamosság: Armin van Eppinghoven, Vízváry Gábor, Kelemen Ferenc, Üveges Zoltán
Épületgépészet: Hidi András, Farkas Balázs, Görgeyné Bihary Erzsébet, Bukovics János, Temesvári László, Hutterer Zoltán
Tartószerkezetek: Medák György, Hegyi Mihály
Mélygarázs tartószerkezetek: Juhász Imre
Közműkiváltások tervezése: Bebesy László
Üvegszerkezetek: Anthony Smith
Konyhatechnológia: Armand Iaia, Aczél Pál Tamás
Mosodatechnológia: Don Pertl, Szalay Attila
Tűzvédelem: Venczel Sándor
Uszodatechnológia: Tuzson Balázs
Akusztika: John Swallow
Forgalomtechnika: Szabó István
Roosevelt tér kertterv: Andor Anikó, Torma Sarolta
Díszvilágítás: Hilary Wainer
Restaurátor koordinátor: Németh Gábor
Restaurátor alvállalkozók:
Homlokzati kőmunkák és Gresham-lépcsőház tömbkő munkák: Balogh Miklós
Homlokzati kőszobrász munkák: Paszt György, Zahora András
Homlokzati mozaik: Balázs Miklós, Brutyó Mária
Homlokzati fémelemek: Sajó Ákos
Vakolt homlokzat és stukkómunkák: Boltív Kft.,
Pávás kapuk: Lehoczky János
Lépcsőkorlátok: Haidekker Kft.
Ólomüvegezés: Tatár Dóra, Ónodi Béla, Holtság Károly
Zsolnay-kerámia: Kamerer Tamás
Passzázs elektroüveg: Rozetta, Hofecker József
Savazott üvegek: Rákosy Üvegipari Rt.
Tervezőiroda:
Építés éve:
1907
Felújítás éve:
2004
Fényképek:
Elnöki lakosztály: Németh Kornél

 

"A Lánchíd vonulatának végén álló palota homlokzatáról egy öntudatos angol úr szemléli a forgalmat majd száz esztendeje. Ő Sir Thomas Gresham, aki 1566-ban megalapította a londoni tőzsdét, az utódai által működtetett, angliai székhelyű Gresham Biztosítótársaság névadója." A volt Gresham biztosító székháza a város egyik legpazarabb palotája, a magyarországi szecesszió műremeke az V. kerület egyik nevezetessége.

Az épületre Angliában kiírt nemzetközi pályázatot a magyarországi historizmus egyik vezető építésze, sok más budapesti épület tervezője, Quittner Zsigmond nyerte el, 1905-1907 között az ő elképzelései alapján épült meg a gazdag szépségével és mozgalmas homlokzatával szinte szobrászati műnek ható iroda- és lakóház. Az építész munkatársa Vágó József neves szecessziós építész volt, a gazdag épületplasztikákat olyan kiválóságok készítették, mint Maróti Géza, Ligeti Miklós és Telcs Ede, a lépcsőházi üvegablakok Róth Miksa, a kovácsoltvas korlátok Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki. A tér is Quittner koncepciója kedvéért kapta meg ekkor az Akadémiától a Lánchídig ívelő körív jelenlegi szabályos formáját.
Az épület Budapest akkor egyik legnagyobb összterületű lakóháza volt: 12 000 négyzetméter, három lépcsőháza üvegfedésű passzázsból nyílt, az egyedi burkolólapok a Zsolnay-gyárban készültek. Passzázsa építészettörténeti ritkaság, hiszen Budapesten ez a legrégibb, épen maradt fedett üzletsor.
Az 1906-os átadást követően a Duna-korzó legújabb ékköve elsöprő sikert aratott a budapestiek körében. Pillanatok alatt a város legnépszerűbb és legdivatosabb lakó- és találkozóhelyévé avanzsált, aki pedig megengedhette, hogy az üvegborítású passzázs üzleteiben vásároljon, igazán kiváltságosnak mondhatta magát. A Gresham-Venezia kávéház mágnesként vonzotta a kor jeles művészeit (lásd még: a Gresham-kör), csakúgy, mint a szatíra és a szókimondó politikai humor alfája és omegája, a Pódium Kabaré; amelyet, természetesen politikai okokból, kétszer is bezárattak. A világháború és a kommunizmus kaotikus évtizedei után – először diplomata-otthon volt, majd amerikai könyvtár lett, később állami vállalatok székhelye, aztán a hetvenes években védett, ám elszomorítóan leharcolt épület, továbbá Turay Ida színésznő otthona – a Gresham-palota 1999 és 2004 között teljeskörű, 100 millió eurót felemésztő felújításon esett át; és immár szűk egy évtizede a Four Seasons-flotta közép-európai koronaékszereként funkcionál.

Az ötemeletes épület kőburkolatos 15 ablaktengelyes főhomlokzatát két oldalt egy-egy, középen három tengelyes, hullámos oromzattal lezárt rizalitok tagolják. A középső rizalit hatalmas, magas földszinti tömbre, mint posztamensre ülő, szecessziós jellegű fejezetekkel ellátott pilaszterpár által tartott -, diadalív-formát alkot, amely a Lánc-híd tengelyében helyezkedik el. A visszaugratott homlokzati legfelső emeleten elhelyezkedő loggiákat, zömök, szecessziós jellegű pilaszterek választják el egymástól. Az épület homlokzatán változatos formájú és keretezésű falnyílásokat és építészeti tagozatokat alakítottak ki. A hátrahúzott falfelületek első emelete előtt finom szecessziós kovácsoltvas mellvéddel ellátott erkélypárkánysávot képeztek ki. E szint felett, az ablakfelépítmények ritmusaban hullámozva, allegorikus dombormű-fűzért helyeztek el, "Munkás és gondtalan élet" -, amelyet Maróti Géza készített. A középső rizalit negyedik emeleten álló négy, piszkeharaszti-i mészkőből készült herma - "Négy életkor" -, Ligeti Miklós műve. A diadalív oromzatába illesztett Gresham-arcképét és az első emeleti középerkély két fekvő alakját Telcs Ede mintázta, - ez utóbbiakat kolozsmonostori mészkőből. Az oldalrizalitok oromzatán 5110, a művészetet és a tudományt megszemélyesítő alakokat Margó Ede és Pongrácz D. Szigfrid alkották. A homlokzat üvegmozaikjait Róth Miksa készítette. Az épület oldalhomlokzatain a főhomlokzat motívumai ismétlődnek, szerényebb díszítéssel. Az épület díszítőszobrász munkáit Maróti Géza végezte el.