Budavári Palota, Budapest

Budavári Palota, Budapest

Tervező:
Helye:
1014 Budapest, Szent György tér 2.
Építés éve:
1400
Átépítések éve:
~1716, 1896-1905

 

A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.
A palota átépítését 1896 körül előbb Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos tervei alapján kezdték el. Ybl Miklós eredeti terveiből a Krisztinavárosi-szárny (ma OSZK) valósult meg. Hauszmann Alajos a Mária Terézia-szárny tömegét megduplázta, a Duna felé eső homlokzaton, és a középső összekötő szárnyra új, barokk-neobarokk jellegű kupolát tervezett. Kisebb változtatásokkal, de az egész épületegyüttesen lemásolta a Mária Terézia-szárny homlokzati struktúráját. Az átépítés 1905-re készült el.
Az épületben több mint 1000 gazdagon díszített királyi lakosztály volt. Híresebbek: Mária Terézia-szárnyban a rokokó stílusú terem; a 304 méter hosszú bálterem (Hauszmann Alajos tervezte szárnyban); a Buffet-csarnok A Habsburg-terem (egykor a kupola alatt helyezkedett el); Ybl Miklós által tervezett lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban; a Szent Jobb kápolna (mozaik oltárképét Lotz Károly tervezte); a vártemplom.
Az épületet Ferenc József király avatta fel, azonban az épületben ő maga soha nem aludt, így budapesti rezidenciaként sem működött.

A kastély hajdani tulajdonosa, gróf Wenckheim Frigyes jelentős összeggel támogatta egykor a vasútépítést. A Hany Istók nevű gőzmozdony Szabadkígyóson is járt. Jelenleg a Nagycenki Vasúti Múzeum területén van kiállítva.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély előtt franciakertet alakítottak ki buxusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját. Mielőtt besétálnánk a főépület elé, megpillantjuk az évszázados fehér nyárfákat, mögötte pedig a 8-as alakú mesterséges tavat, melynek partján a megye leghatalmasabb termetű mocsári ciprusait látjuk. Szabadkígyóson az Ybl Miklós tervezte Wenckheim-kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén.

Kapcsolódó épületek, tervek