Műjégpálya korcsolyacsarnok

Műjégpálya korcsolyacsarnok, Budapest

Tervező:
Helye:
1146 Budapest, Olof Palme sétány 5.
Építés éve:
1875
Bővítés éve:
1895 - Francsek Imre
Bővítés éve:
1926 - Ifj. Paulheim Ferenc
Felújítások éve:
1954; 1986; 2008 - Mányi István

 

A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit. A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, aki hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét. Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Ezt követően a városvezetés végleges engedélyt adott az új épület megépítésére, ami pár éven belül fel is épült Lechner Ödön építész keze alól kikerült tervek alapján.

A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete. A főépület díszes nagytermében csodálhatta meg a közönség a pazar kilátást. A legalsó szinten működött a korcsolyakötő helység, míg fenn a melegedő és a zenekari terem kapott helyett. Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a pestiek között, így a megnyitás utáni hetedik évben felmerült a bővítés kérdése. A kivételes lelkesedést az is indokolta, hogy ekkoriban sehol a világon nem volt még ekkora összefüggő nyitott jégpálya, mint a budapesti Városligeti. 1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.
Az itt rendezett első korcsolyaversenyek az résztvevők ügyességét voltak hivatottak lemérni, így különösebb szabályok nem léteztek a versenyekhez. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Rengeteg korcsolyaversenyt rendeztek a jégpályán, így az is kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása.
A II. Világháború a műjégpályát sem kímélte. A Városligeti Műjégpálya olyan nagy károkat szenvedett, hogy a Világháborút követően teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet (később átnevezték, új neve a Budapesti Korcsolyázó Egylet lett) Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében. A pálya utolsó nagy jelentőségű eseménye az 1968-as bővítés volt, mikor is a jégfelület méretét növelték meg, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.
A fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. december 15-én aláírta a Városligeti Műjégpálya és a hozzá tartozó épületegyüttes felújításáról szóló támogatási szerződést. A rekonstrukció keretében 2011 végéig felújítják a jégpályát és a fogadóépületet, emellett a II. világháborúban lebombázott épületszárnyat is újjáépítik. A közel 4,7 milliárd forintos fejlesztés 3,175 milliárd forintos uniós támogatás segítségével jön létre.
A fejlesztés során az sportintézet rekonstrukciója és turisztikai funkcióbővítése valósul meg. A beruházás 1. ütemében a világhírű szabadtéri, mesterséges jégpálya rekonstrukciójára kerül sor, míg a 2. ütemben megtörténik az 1893-ban neobarokk stílusban épült, azóta nagyon leromlott állapotú, műemlékvédelem alatt álló főépület teljes és korhű, a kiemelt idegenforgalmi területhez illő felújítása a II. világháborúban lebombázott épületszárny újjáépítésével együtt.