Városháza, Kiskunfélegyháza

Városháza, Kiskunfélegyháza

Tervező:
Helye:
6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 1.
Építés éve:
1911
Fényképek:
Emzepe, transiently permanent, Magyar Építőművészet

 

A kiskunfélegyházi városháza városi közigazgatási épület, amelyet 1909 és 1911 között építettek szecessziós stílusban Vas József és Morbitzer Nándor tervei alapján, a régi városháza helyére.
Az építés kérdése először 1902-ben vetődött fel, mivel a városi közigazgatás nem fért el az épületben, a 200 fős képviselőtestület például nem tudott leülni a díszteremben. Az építésre 1903 decemberében tervpályázatot írtak ki, amelyen tizenkét építész vett részt. A pályaműveket Lechner Ödön és Pecz Samu bírálták el, de egyiket sem ítélték kivitelezhetőnek. Vas József 1905 októberére készült el az első tervsorozattal. "Sokkal több munkát ad az egész dolog elkészítése, mint gondoltam." – írta, valószínűleg azért, mert a tanács néhány változtatást kívánt. Vas folyamatosan tartotta a polgármesterrel kapcsolatot, s többször személyesen is Félegyházára utazott.
1905. december 12-re elkészítette az árlejtési hirdetményt, amely nemsokára meg is jelent a Vállalkozók Lapjában. A határidő 1906. január 20. volt. A beérkezett ajánlatokat Vas bírálta el, jelentését Dóczy Pál mutatta be február 7-én. A kivitelezést tehát 1906 tavaszán szándékoztak megkezdeni, azonban a közgyűlés Holló Lajos indítványára 1906. február 18-án az építkezés ügyét levette a napirendről. Az építkezést támogató, de az e szándékot rendre keresztülhúzó fellebbezések története ekkor kezdődött meg. Mire az utolsót is részletesen megvizsgálta a feljebbviteli fórum, a vármegye, az építkezés elhalasztásában döntő szerepet játszó közjogi válságnak vége lett. Az 1906-os választásokat a 48-as Függetleségi Párt nyerte meg, ezzel az egyértelműen 48-as város elvfeladás nélkül állami támogatást élvezővé vált.

1907. január 8-án, az első új évi közgyűlésen mindjárt három, korábban szóba került, de akkor még meg nem valósult középítkezés ügyét tárgyalta a közgyűlés. Az ekkor született határozatok értelmében Vas József tervei szerint 1907 novemberében elkezdődtek a már 1890 óta esedékes Constantinum leánynevelő-intézet építési munkálatai. Vast tehát a városháza helyett egyelőre egy kisebb léptékű épület tervezésével bízták meg. A városházához is készített azonban terveket, amelyek – ezeket csak a róluk szóló iratokból tudjuk – több változtatással éltek. A még 1905 őszén elkészült részletes terveket már 1906 őszén átdolgozta, mezzanint és minden szárnyban két szobasorral toldotta meg őket. Ugyanezen az őszön egy mezzanin nélküli változatot is elkészített. 1907-ben a mezzanint a tanács kérésére feltehető újabb átdolgozások kíséretében visszahelyezte. (Ezt a változatot nem ismerjük.) 1908-ban az építést újabb átdolgozott, dupla traktusos, de a régi városházát megtartó tervek alapján mondták ki. A tervek a sok átdolgozás következtében egyre finomodhattak, de inkább csak alaprajzilag; a homlokzat 1905-höz képest egyáltalán nem változott. (Egy homlokzati terv 1908-as dátummal bizonyítja ezt.) Az építést a fellebbezések belügyminiszteri elutasítása után 1908. november 20-án mondták ki. Úgy azonban, hogy a régi városházát nem bontották volna le, hanem csak Vas terveinek azon részét építenék fel, amely elhelyezhető a régi épület mellé. Vasnak tehát le kellett mondania az épület teljes Piac téri szárnyáról és a délkeleti sarokra állított toronyról. Vas az építkezés 337 000 korona költséggel előirányzott kiviteli terveit 1909. január 24-én adta át Molnár Béla helyettes polgármesternek. Ez alapján hirdettek a kivitelezésre pályázatot, amelyen a legelőnyösebb ajánlatot a temesvári Merbl Arnold tette, aki helyi alvállalkozók bevonását ígérte. Ismét sorozatos fellebbezések elutasításával az építési munkálatok végül 1909 augusztusában kezdődtek meg. Merbl helyi alvállalkozókkal szerződve 1911-re fejezte be az építkezést.
Ekkorra azonban az épület tervezési munkálataiban jelentős változás állt be. 1910. január 28-án Vas hirtelen elhunyt, a művezetést ideiglenesen, majd a kiviteli szerződés ismételt aláírásával építésztársára, Morbitzer Nándorra bízták. Morbitzer több változtatást eszközölt, megmagasította és megváltoztatta a torony formáját, kidobatta a már elkészült díszlépcsőházi korlátmellvédeket, és változtatott az épületbelső ornamentikáján is. Az építkezés gyorsan haladt előre.
Az épület ünnepélyes avatását 1911. október 16-án tartották, de javítási és kisebb kiviteli munkálatok még ezután is folytak.
A délkeleti sarkán toronnyal ellátott, kétemeletes, reprezentatív épület attikáját és oromzatait Zsolnay kerámia díszíti. A Szent János térre néző oromzaton látható a város címere is. Az épület dísztermét és a díszterembe felvezető lépcsőt stukkóból készült, gazdag növényi ornamentika díszíti. Az épületben a mai napig Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata működik.
A földszinten, a bejárati csarnokban két fekete márvány emléktábla látható, amelyek a város nevezetes dátumait tartalmazzák, illetve a végrendeletével a városra jelentős összeget hagyományozó özv. Kalmár Józsefnének állít emléket. Ez utóbbit a kommunista diktatúra alatt a falba befordították, az 1990-es évek elején állították ünnepélyesen helyre. A díszteremben látható Kossuth Lajos és Holló Lajos nagyméretű állóalakos portréja.

Forrás:Brunner Attila | 2013 - Művészettörténet MA, II. évf 103-135 oldal