Bérlakás a Práter utcában, Budapest

Bérlakás a Práter utcában, Budapest

Tervező:
Helye:
1083 Budapest, Práter utca 30-32.
Munkatársak:
Tarr Ivett, Sarusi Kis János, Ükös Tamás, Balázsa Gábor, Divinyi Gábor, Barbora Tuckova
Építésziroda:
Építés éve:
2008
Fényképek:
Batár Zsolt, Szabó Sándor, Németh Dániel, Joost van Beek

 

Arányok: A beépítés arányait meghatározták a környező épületek arányai. Nem hozhattunk létre, olyan tömböket, amelyek a környezetüket elnyomják. Ezért elsődlegesen egy jó arányú beépítést kerestünk, amely maximálisan betartja az idevonatkozó előírásokat, ugyanakkor megkerestük az ehhez tartozó legoptimálisabb lakásszámot. A környezet inspiráló módon hatott a tömegek megformálására, kettős értelemben is determinálva azt. A tűzfalak, amelyek fontos karakter elemei a környezetnek, és a tűzfalak által „elvágott” meglévő tömegek, amelyek befejezése egyike a feladatoknak. Nem mellé építeni akartunk, hanem hozzá.

Helyi érték: A lehető legérzékenyebb módon reagáltuk le a szomszédos épületek tömegformálását. Ezzel szándékoztuk elérni, hogy az épület több értelemben is beépüljön a környezetébe.
Kétféle módon egészítettük ki a tervezési területet körülölelő tömböt. A tervezett beépítés letakarja a tűzfalakat ugyanakkor az épület tömegének formálása megidézi őket. A szomszédos épületek kubusait az új tömeg befejezi, ugyanakkor anyagában (tégla) jelzi a váltást.

Értéknövekedés: Elhatározott szándékunk volt nemcsak a telek, hanem az azt körülvevő tömb és tágabb környezetének fejlesztése. A beépítés módja egy belső kertet hoz létre (hagy életben), amely látványban kapcsolódik az utca és a tömb belső teréhez is. A belső kert nagyobb dézsás növényekkel egészül ki, ugyanakkor beengedi a napfényt a tömb belsejébe. Így ott is javul a benapozottság. A belső kerthez kapcsolódóan, olyan közösségi tereket hoztunk létre, amelyek kiegészíthetik a viszonylag kis lakások egyszerűbb funkcióit. A két tetőteraszról gyönyörű panoráma nyílik a Gellért hegy látványával. A belső kert növényei és az utcán elhelyezett dézsás növények egyetlen vizuálisan összefüggő L alakú kertet hoznak létre, amely a két részből álló beépítést is függetleníti.

Belső térszervezés: Egy jól átlátható hosszanti közlekedő sávra fűztük fel az összes funkciót (lakások, parkolás, közösségi funkciók). Ez az elrendezés és a szerkezeti rendszer optimális kialakítása biztosítja a maximális flexibilitást.

Gazdaságosság: A gazdaságosság fogalmát tágabb értelemben véve a korszerű építési mód mellett, az olcsó fenntarthatóságot (tartós anyagok beépítése) is figyelembe vettük. Az épület arányaival belső tereivel eleganciát sugall, ugyanakkor jól szervezett, takarékos, helykihasználó.

Kis Péter, Valkai Csaba 2005