Várkert kioszk és bazár, Budapest

Várkert kioszk és bazár, Budapest

Tervező:
Helye:
1013 Budapest, Ybl Miklós tér 9-11.
Építés éve:
1879
Képeslapok:

 

A Várhegy keleti lejtőjén, a királyi palota kertjeinek Duna parti architektonikus lezárásaként épült historizáló (neoreneszánsz) pavilonok és lakóépületek együttese.
A széleken lakóépületek állnak, az északi kétemeletes, öttengelyes, a déli kétudvaros lakóház háromemeletes, 5+5 tengelyes. Közöttük egy-egy tíztengelyes árkádsor, üzletportálokkal, közép felé egy-egy háromnyílású, emeletes középrészű pavilonnal lezárva. Az együttes közepén szerpentinszerű lépcsőfeljáró vezet kétfelől a középtengelyben lévő, szobrokkal díszített emeletes pavilonhoz. Az együttesbe befoglalva néhány középkori eredetű, kiegészített ill. rekonstruált részlet, valamint a kiegészített kortinafal. Az együttes középtengelyében lévő pavilon homlokzatán négy dór oszlopon a négy évszakot ábrázoló szobrok állnak (Huszár Adolf); a földszint középtengelyében félköríves záradékú fülke nyílik. A építmény középrésze emeletes, négynyílású árkádsor szélső tengelyeiben kis kupolákkal. A pavilon két oldalán vezet fel a szerpentinszerűen emelkedő, kőbalusztrádos, kőoszlopos pergolával díszített lépcsőfeljáró a kertbe (romos). A lépcső alsó indításánál egy-egy kő oroszlánszobor (Feszler Leó), állítólag nem az eredetiek.

A középrészt két oldalról közrefogó egy-egy pavilon háromtengelyes, középrészük emeletes, nagyméretű fülkeszerű nyílással, melynek emeletén kőbalusztrádos erkély van, a földszintjén timpanonos kapu. A fülke dongaboltozatán színes mázas, kazettás majolika borítás, pusztuló, hiányos állapotban. A homlokzat földszintje kváderezett, az emeletet sgraffito borította, nagyrészt lehullott. A középrész két oldalán balusztrádos mellvéd és pergola maradványai; a balusztrádos attika két szélén szobrok. A földszinten kovácsoltvas korlát, hiányos; a déli pavilonon eredeti kapu. A fülkét, a homlokzatot és a belsőt Scholtz Róbert és Than Mór freskói díszítették, nagyrészt tönkrement, ma már csak nyomokban.
A pavilonoktól kétfelé tíz-tíz tengelyes árkádsor húzódik, üzletportálokkal (utoljára műtermek voltak), a tengelyek között dór pilaszterek, főpárkánya balusztrádos attikafallal lezárt, terrakotta vázákkal díszített. A két szélen álló lakóépületek közül a déli háromemeletes, 5+5 tengelyes, az első emelet fölött övpárkánnyal, a jobb oldali rész fölött balusztrádos attika. Az első és harmadik emeletek mezzanin szintként jelentkeznek a homlokzaton. Az északi épület kétemeletes, az első emelet fölött övpárkánnyal, az első emelet itt is mezzanin szintként jelentkezik a homlokzaton. Az épületek középtengelyeiben nyílnak a kapuk (a déli épületen kettő), eredeti, öntöttvas rácsbetétes kapuszárnyakkal, eredeti kilincsekkel. Eredetiek továbbá az első emeleti ablakok könyöklőin lévő korlátok, a pinceszellőzők öntöttvas rácsai, a nyílászárók, valamint a pavilonok díszes kiképzésű portáljai; valamennyi igen elhanyagolt állapotban.

Összesen hat teremből áll az a ciszterna-rendszer, amelyet 2009-ben tártak fel az eredetileg szivattyúháznak épült Várkert kioszk mellett. A műszaki létesítményt hajdan a királyi palota vízellátására építették, ám az elmúlt évtizedekben feledésbe merült.
A 19. század hetvenes éveinek fontos vízügyi-építészeti emléke került elő Budapest első kerületében, a felső rakparton. A feledésbe merült ciszterna-rendszer kialakítása a Várbazárt és a Várkert kioszkot tervező építészhez, a jelenlegi tér névadójához, Ybl Miklóshoz köthető.
"Egyelőre nem sikerült eredeti tervrajzot találni, így még pontosan a működésük sem tisztázott a most előkerült ciszternáknak" – mondta el a műemlékem.hu-nak Janotti Judit első kerületi műemlékfelügyelő. Az ugyan köztudomású volt, hogy a Várkert kioszk (ismertebb nevén az Ybl-kaszinó) eredetileg szivattyúháznak épült, így az impozáns torony valójában a gőzszivattyú kéménye volt, azonban a hozzá tartozó vízügyi objektumokat idáig senki sem kereste.
Most sem keresték, hiszen véletlenül bukkantak a föld alatti termekre a budai főgyűjtő csatorna kivitelezése során. A Budapesti Történeti Múzeum régészei az építkezésnél hivatalból folytattak régészeti megfigyelést, így már az első termek előkerülésénél sikerült dokumentálni a feltárást.
"Összesen hat ciszterna helyezkedik el a kioszk épületétől északra, mellettük, a Duna felé, kicsit mélyebben pedig egy vízgyűjtő alagút húzódik, amelynek valamennyi teremmel kapcsolata van" - jelentette ki Magyar Károly, a múzeum régésze. A bolthajtású ciszternák három méretben épültek, van két nagy, melyek ötször három boltszakaszosak, vagyis tízszer tizenöt méter alapterületűek. A közepesek kétszer három boltszakaszosak, a kicsik pedig egyszer három boltszakasszal épültek. Jelenleg két és fél méter magasak, azonban a padlót másfél méteres kavicsréteg fedi, így a teljes belmagasságuk körülbelül négy méter lehet.
Nyilvánvalóan kellett lennie még egy nagy gyűjtőmedencének is, a ciszternáktól délre, ennek pontos helyét azonban még nem sikerült meghatározni. A régészek ugyan rábukkantak egy eltemetett helyiségre a kioszk sarkánál, azonban a törmelék miatt nem sikerült egyértelműen a medenceként azonosítani – tette hozzá Magyar Károly. A ciszternák megtalálását is nehezítette, hogy a park kialakításakor több mint egy méteres feltöltés került a területre, így a medencék felső lebújónyílásait is föld borította.
A ciszterna-rendszer a Várbazár és a Várkert kioszk építésével egy időben, 1874 és 1879 között készült. A Duna vizét a hermetikusan zárt, csak az alagúttal kapcsolatban lévő ciszternákban elhelyezett kavicsréteg segítségével tisztították meg, majd a kioszk épületéből vezetéken nyomták fel a királyi palotához, hogy a vár ivóvíz-szükségletét biztosítsák. Később, amikor a fővárosban kiépültek a közművek, a ciszternák elvesztették szerepüket, így legalább nyolcvan-száz éve ember sem nagyon járt bennük.
A budai főgyűjtő csatorna jelenlegi építése nem veszélyezteti a ciszternákat, azonban az illetékesek még nem tudják, hogy a későbbiekben miként lehetne hasznosítani azokat. A Kulturális Örökségvédelmi hivatal szakembere szerint mint ipartörténeti érdekességek, feltétlenül megőrzésre méltók, azonban esetleges későbbi bemutatásukról a tulajdonos első kerületi önkormányzat határozhat.
A Várkert bazár felújítása 2013-ban megkezdődött.

Forrás: muemlekem.hu