Zichy-kastély - Annavár, Nagyhörcsök-puszta

Zichy-kastély - Annavár, Nagyhörcsök-puszta

Tervező:
Helye:
7019 Sárbogárd, Nagyhörcsök-puszta
Építés éve:
1855
Fényképek:
fortepan.hu, Kiss Attila, Mányoki Zsolt

 

A kastély terveit 1852-ben készítette el Ybl Miklós Zichy (Paulai) Ferenc megbízásából, az építkezés 1855-re fejeződött be. Az épületet az egykori tulajdonos feleségéről, Kornis Annáról Anna-várnak is nevezik. Ybl korai, angol gótikus stílusú alkotásai közé tartozik a kastély, amely egyébként a mester egyik legsikerültebb műve. 1870-71-ben Gottfried Semper német építész terveket készített a kastély francia neoreneszánsz stílusú átalakítására, de az átépítésre nem került sor. Az egykor emeletes, mozgalmas, kötetlen alaprajzú épület nagy részét mára lebontották. A főépülethez szabálytalan tömegű hátsó szárnyak is csatlakoztak. Belsejében tágas, oszlopos-pilléres termek nyíltak, elrendezésük a szertelen külső ellenére is áttekinthető, logikus volt. 1997-től folyamatosan árulják, de 40 mFt még nem kelt el.
Ybl vagy Weber? A magyarországi romantika egyik legjelentősebb alkotása a mára romokban heverő nagyhörcsökpusztai Zichy-kastély, ismertebb nevén Annavár. A korábbi XIX. és XX. századi szakirodalom a kastély tervezését Ybl Miklósnak tulajdonította, Weber Antalt mint az átalakítás tervezőjét említette. E téves álláspontot a tervtári anyag átvizsgálásával és a helyszín alapos bejárásával sikerült cáfolnunk. Az Ybl-hagyatékban található nagyhörcsökpusztai tervlapokat – az ábrázolt átalakítások követésével – sikerült időrendi és tematikus rendbe foglalni. A Weber által 1852-től tervezett és Ybl elképzelései szerint az 1860-as években átalakított kastély elemzése a főúri háztartás és a stílus szempontjából is érdekesnek bizonyult. A terv- és felmérési rajzok sorozatán egy olyan főúri lakóhely képe bontakozik ki, amely a gyakori változtatás során, a fiatal és még nőtlen gróf Zichy Paulai Ferenc házasságával gyökeresen átalakuló és feleségének, Kornis Anna grófnőnek egyre növekvőigényeitől generált, összetett háztartást mutat. A megrendelői elvárások rutinos ismeretében Weber – elsősorban a társasági funkciók kapcsolásakor – már a korai tervváltozattól egy olyan előremutató térkompozíciót érlelt ki, amely évtizedekre követendő például szolgált kortársai számára is. A gótizáló romantikus kastély stílusvizsgálata további bizonyítékokkal szolgált arra, hogy Weber nemcsak az első építési fázis, hanem az épület teljes összképet meghatározó tervezője volt.

Forrás: Fekete J. Csaba – Marótzy Katalin: Egy példa a magyar építészet 1000 évéből: a nagyhörcsökpusztai elpusztult Zichy-kastély. Építés- és építészettudomány, 36. köt. (2008) 3–4. sz. 143–188.