Tüskecsarnok, Budapest

Megújúló Tüskecsarnok, Budapest

Tervező:
Helye:
1117 Budapest, Hevesy György út
Építésziroda:
Építés éve:
1993, 2013
Tervezés éve:
1996

 

Az 1996-os millecentenáriumi ünnepségek és a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb dobása, a tervezett világkiállítás kijelölt helyszínei Lágymányosi híd két oldalára estek. A kilencvenes évek első felének boldog illúziót hamarosan anyagi problémák törték össze, először Bécs szállt ki, aztán a kormány is kénytelen volt meghátrálni. Az Expót lefújták - több építkezés azonban addigra elindult. A soha meg nem nyitott budapesti világkiállítás egyik emléke a ma is torzóként álló Tüskecsarnok.
Az épület tervezésére 1993-ban pályázatot írtak ki, a győztes a Lázár Antal és Magyar Péter vezette tervezőcsapat (A&D Stúdió) terve lett. Különlegességnek ígérkezett, hogy a talajszintet kicsit megemelték, a sportcsarnokot és a szomszédos uszodát részben lesüllyesztve helyezték el; így a természet a földborítással felkúszott az épületek oldalára. Sajnos csak a tervrajzokon: az uszoda építése egy gödör kiásásáig tartott. A Tüskecsarnok mögött edzőtermek, melléjük futópálya és teniszpályák épültek volna az engedélyezési terv szerint. Az edzőterem és az alá építendő mélygarázs építése a csarnokéval együtt leállt.
A ma torzóként álló, Tüskecsarnokként ismert sportközpont tömegét részben a felszín alá süllyesztették, és körben földdel fedték le. Így az épület egy dombra hasonlít. Az első tervek szerint szinte teljesen földborítású lett volna a csarnok, ám költségcsökkentés céljából ez némiképp módosult: a csarnok fémtetőt kapott, amelynek közepére kerültek a névadó, egyenként hat méter magas üvegpiramisok - ez a 84 felülvilágító elem enged természetes fényt a csarnokba. A sportcsarnok küzdőtere 4 méterrel fekszik a talajszint alatt. 2028 fix férőhely épült, ám koncertekhez, vagy egy boxmeccshez a küzdőtéren még további 1000 mobil ülőhely is létesíthető. Az alsóbb terekben kaptak helyet a kiszolgáló helyiségek, raktárak. A nemzetközi versenyekről ismert óriási kijelzőtábla állványzata ma is a helyszínen árválkodik. Főbejárat két oldalról is készült: az egyik az egyetemi épületekre néz, a másik a szemközti oldalon, az edzőtermek tetőkertjére nyílik. Ezek mellett oldalról is létesült két kisebb bejárat. Mindezek együtt elegendő menekülési útvonalat jelentenek. A csarnok uszoda felőli oldalán, illetve a túloldalon rámpa létesült a teherautók fogadására, ennek egy rendezvény kellékeinek, színpadtechnikájának beépítésekor lenne nagy jelentősége.
A 97x65 méteres, ellipszis alakú tetőszerkezet az épület műszaki érdekességének számít. A különleges tervezést és precíz kivitelezést igénylő "háló" két irányban hajlított tartók összemetsződéséből alakult ki. Erre korcolt fémlemezfedést raktak, a tetőszerkezet alá feszített ponyva álmennyezet került volna. A térrács ívtartói egymásra merőlegesek, rácsos szerkezetet adnak ki. Körben kettős oszlopsor támasztja alá a szerkezetet, középpontjában opeion helyett a 42x18 méter területű felülvilágító piramiscsoporttal.
A hátsó kijáraton az edzőtermek feletti tetőkertre jutnánk ki, ha nem lennének lehegesztve a sárgára festett ajtók. A tetőn a tervezett zöldfelület helyett kavics. A talajjal egy szintben található tetőn csak három építmény magasodik fel. Az első lépcsőházat, liftet és füstelszívó szellőzőt rejtene. Itt juthatnának le az öltözők és edzőtermek felé a mozgássérült vendégek - így akár paralimpiai rendezvényekre is alkalmassá tehető a központ. A másik kettőben ugyancsak lépcsőház és liftakna; talán mondanunk sem kell, liftet már sehol nem építettek be.
A 73x117 méteres, téglalap alaprajzú edzőtermi szárnyban mobil falakkal akár tíz terem is kialakítható. Két helyen közlekedőfolyosók osztják a teret, ezek menekülő útvonalként és tartószerkezetként is szolgálnak. A csarnok szerkezete így alátámasztások, oszlopok nélkül készülhetett el. A termeket összekötő nyílásokat úgy alakították ki, hogy kinyitásukkal az épületben körbe 200 méteres futópálya alakul ki. A remek ötletnek hála így akár téli időben is lehet futóedzéseket tartani. A hétméteres beltéri magasságnak köszönhetően pedig röplabda-bajnokságot is lehetne itt rendezni. A termek alatt jelenleg egy parkolószint található (kb. 200 járműnek), a résfalazás, a födémek kiépítése azonban oly módon készült el, hogy még két parkolószint utólag is beépíthető a jelenlegi alá. Az edzőtermek és a Tüskecsarnok közötti összeköttetésbe tervezték elhelyezni a sportolókat kiszolgáló öltözőket, sportorvosi szobákat, zuhanyzókat, mosdókat, közlekedő tereket. Ezek építése elkezdődött, de a falak már nem mindenhol állnak, a tervezett fehér mészkőtégla burkolat elemei pedig máig felrakásra - pontosabban a továbbépítésre - várnak. A belső tereket ez a mészkőtégla burkolat határozta volna meg, amit az edzőtermek felett üvegfal egészített volna ki.
A sportcsarnok mellé épült volna meg a megjelenésében arra hasonlító uszoda is, ugyanúgy részben földdel fedve, "tüskés" felülvilágítókkal. A kivitelezés itt már csak a gödör kiásásáig jutott; az alapozás elkészülte, a cölöpök leverése után a munkák leálltak. Azóta a természet kezdte el visszavenni ezt a részt: a Duna közelsége miatt hamar feltört a talajvíz, a medence helyén ma sűrű növényzet áll, a partfalban madarak vertek fészket. 2005-ben a tervezők egy olyan változatot is kidolgoztak, mely szerint a Tüskecsarnok befejezése mellett az uszoda helyén szabadtéri sportpálya létesült volna, körben földből emelt nézőtérrel. Ám ez a változat sem valósult meg.
Az eredeti szándék szerint az Expo idején kiállításoknak adott volna otthont a létesítmény, hogy azután az ideköltöző egyetemek kapják meg. A hasznosításhoz ma mindenképpen szükséges lenne, hogy ne csak az egyetem, hanem a nagyközönség is bejuthasson a csarnokba, és hogy "24 órás", folyamatos és többfunkciós használatban legyen. A sportközpont az egész dél-budai régiót elláthatná. A szerkezet 1996-ra elkészült, és amikor 1998-ban a munka megtorpant, úgy hagyták ott a kivitelezők a helyet, hogy heteken belül folytatódik a munka. Ennek ma is látható nyoma, hogy odabent rengeteg építési anyag áll felhalmozva, a munka folytatására várva. A kb. 55%-os készültségi állapotban levő nagy csarnokban több mint egy évtizede csak állagmegóvás van. A karbantartási munkálatokat a Magyar Építő Zrt. végzi el a tulajdonos megbízásából, így a csarnok továbbépítése még másfél évtized elteltével is lehetséges.
A továbbépítés többször is felmerült. Először a 2002-es tornász VB-t rendezték volna itt. Aztán a 2006-os úszó EB-t tervezték ide, de aztán mindkettő más helyszínt kapott. Később üzleti célú hasznosításban gondolkodtak. 2008-ban úgy tűnt, hogy az akkori pályázaton nyertes Atlantis Congress & Events Hall Kft. konferenciaközponttá alakíthatja az épületet. Akkor 15 milliárd forintos beruházásról, 200 szobás konferenciaszállóról, "Maserati minőségről" szóltak a hírek. A tárgyalások végül sikertelenül zárultak. Az érintett egyetemek, a BME és az ELTE ugyanis 700-700 millió forintos kártérítési pénzt kértek volna azért, hogy lemondjanak követeléseikről - egykor ugyanis sporttelepük egy részének átengedésével járultak hozzá a Tüskecsarnok megépüléséhez, de ehhez az államtól a mai napig nem kaptak kártérítést. Egyetlen létesítmény készült el teljesen: a földbe süllyesztett, körben négy sárga kúppal körülvett trafóház. Ez is csak azért, mert a négy blokk egy része szolgálja ki ma az Infoparkban megépült új irodaházak némelyikét. Az elmúlt években több film forgatásához is felhasználták stúdióként a csarnokot - többek között a München, a Hellboy 2, a Season of of the Witch c. filmeket forgatták részben itt.

2014 elejére végre pont kerülhet a történet végére: létrejöhet egy mai igényeket kielégítő, a diáksportot, tömegsportot is kiszolgáló, ugyanakkor nemzetközi sportesemények, illetve egyéb rendezvények megtartására is alkalmas multifunkcionális létesítmény.

Papp Géza hg.hu

Kapcsolódó épületek, tervek