Szentlélek templom, Paks
A Hősök terén áll a Makovecz Imre által tervezett, a Szentlélek tiszteletére felszentelt római katolikus templom lenyűgöző épülete, a XX. század organikus építészetének kiemelkedő alkotása. A templom a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával hírnevet szerzett a városnak és tervezőjének. Az alkotó az ősi szimbólum, a magyar forma- és hitvilág jelképeit ötvözte a keresztény hagyományokkal. A paksi római katolikus egyház 1987-ben adott megbízást a tervezésre. Az alapkőletételre 1988. pünkösd ünnepén került sor, és 1990. június 3-án, pünkösd vasárnapján a pécsi megyés püspök szentelte fel a templomot. Ekkor szólalt meg először a templom közel három mázsás harangja. A 361 m2 alapterületű, 300 fő befogadására alkalmas templom a templomkerttel együtt 1991 karácsonyára készült el.
A lakótelep lábához érve az Újtemplom utcán haladva már messziről látható a harangtorony az ég felé törekvő három kecses csúccsal. A legmagasabb pontján, 34 méter magasan, középen a kereszt, a másik kettőn az aranylóan csillogó nap, és az ezüstös hold található. Ahogy közeledünk, és elhagyjuk a falusias hangulatú családi házakat számtalan kérdés vetődik fel bennünk. Vajon miért itt építették fel? Miért nem a dombtetőn, közelebb a tulipános házakhoz? Mi volt akkor? Ennek is megvan a története...
A templomot körbejárva, minden nézetből különleges látványt nyújt, kicsiny mérete ellenére monumentálisnak hat. Az épületszobor mintha a földből tört volna ki. Ez a hatás a templomhajót körülölelő földtöltésnek köszönhető. A templomhajó egy felfordított csónakra, hajóra emlékeztet, az épület hátsó része, mintha egy fej, egy arc lenne két nagy szemmel. A hármas templomtorony külön áll a templom test előtt. A templom bejáratánál kétoldalt egy-egy angyal áll őrt, a világosság és a sötétség angyala. A toronylábak között áthaladva a templomhajó bejáratához érkezünk. A belső térbe lépve a különleges, szív formájú felülvilágítón beszűrődő fény és a magasba ívelő fagerendák váltanak ki sajátos élményt. A hajlított melegszínű faszerkezet ölelésében „jurták” rejtik a keresztelő kutat. A belépő e térben úgy is érezheti, mintha emberi bordák vennék körül, térben a szív helyén a fehér kőoltár áll, mögötte pedig a feltámadó Krisztust a kiterjesztett szárnyú angyalok kísérik az égi fény felé. Az oltár helyén a legmagasabb a belmagasság. Az egymással szemben hegyesszögben elhelyezett padsorok is az oltár felé vezetnek, irányítják a figyelmet. A templom kialakításának alapgondolatáról így vall a tervező: "Az épület egy ősi jel térbeli megfogalmazása. Ez a jel (S) a magyar népművészet alapjele, de megtalálható eurázsia számtalan területén, a kelta, szkíta hatás alatt álló vidékeken is. Az alaprajz két szimmetrikus helyzetű S-szimbólumból áll. A két jel, noha egybevágó, ellentétes helyzeténél fogva a világosság-sötétség, férfi-nő, nap-hold, valójában a jang-jin dinamikus egyensúlyban álló ellentétét jelenti. Ezért hordoz a torony holdat és napot, ezért áll az egyik oldalon a sötétség, a másik oldalon a világosság angyala. Ebből az ellentétből kell megszületnie a kereszténység Androgyn gondolatának, Jézus Krisztusnak, kinek szobra középen, az oltár felett áll."
Makovecz Imre a népi építészet korszerű felhasználásáért Ybl-díjat kapott. Magát organikus építésznek vallja; hiszi, hogy az ember és az őt befogadó épület között harmonikus viszonynak kell lennie, és épületei az emberre hasonlítanak: szemük, szemöldökük, orruk, koponyájuk van. A templomépítés úgy ment végbe, mint Makovecz más közösségi épületeinek az építése. Ezt Makovecz így hangsúlyozza: "Nem mindegy, hogy akiknek épül a templom, részt vesznek-e ebben a dologban, milyen események zajlanak le, amíg épül az épület, beleépül-e annak a közösségnek az energiája, figyelme, akarata, reménye, hite abba az épületbe vagy sem. Egy épület nem akkor kezd funkcionálni, amikor kész van, és az emberek belemennek, hanem amikor az épület megépítésének a gondolata fölvetődik."
Az épületszobor közadakozásból épült, paksi és más magyar hívők, német, svájci, osztrák segélyszervezetek és egyházmegyék, köztük a müncheni érsekség, a Pécsi Püspökség, az Állami Egyházügyi Hivatal, Paks városa, a paksi atomerőmű adományai tették lehetővé az épület megépítését. A Szentlélek templom építésén mintegy 3000 munkanapot dolgoztak a paksiak az építkezésen fizetség nélkül. A templomba mintegy 200 köbméter faanyagot építettek be. A kupolák fapillérei a Pécs melletti Árpádtetőről, a templom nyolc faoszlopa és tornya Sopronból való. A nagyobb hajlított szerkezeteket a Somogy megyei Csurgón gyártották le, a kisebbeket egy dunabogdányi asztalos készítette.
Az összes ácsmunkát Nyíri Sándor fóti ács és társai végezték. Az üvegezés Varga János budapesti üveges keze munkáját dicséri. A templom keresztelő-medencéit és gyertyatartóit kelenföldi kőfaragók készítették. Az oltár anyaga Siklósról való, melyet Pupp Sándor paksi kőfaragó csiszolt. A tabernákulum Kern István paksi asztalos munkája. A templom berendezésének terveit Mezei Gábor belsőépítész készítette. Ennek alapján készültek vörösfenyőből a padok, a székek és a gyóntatószék, melyeket Lendvai János nagydorogi és Nagy Gábor cecei asztalosok gyártották le. Az orgona készítője Albert Péter miskolci orgonaépítő, az orgona hangsugárzóit az oltár mögötti fapillérek takarják. A templom mögötti téren álló 5,5 m magas és 2,4 m széles Corpust Schmidt Ferenc és Jantner János lakatos, bádogos mesterek készítették.
A feltámadt Krisztus szobor, és a két angyal Péterffy László szobrászművész alkotásai. A szentlélek hét ajándékának jelképeit Péterffy Gizella festőművésznő készítette. A templom a kiváló akusztikájának köszönhetően rendszeresen tartanak koncerteket.
