Szent Márton templom, Hévízgyörk

Szent Márton templom, Hévízgyörk

Tervező:
Helye:
2192 Hévizgyörk, Sallai Imre utca 16.
Építés éve:
1472
Felújítás éve:
1771, 1988, 2013
Fényképek:
Szabalaca67 (2011), Nagy Krisztina (2013)

 

Építészeti maradványok alapján feltételezhető, hogy a kápolna méretű kis templom románkori eredetű, gótikus átépítésekkel. Utóbbit az északi oldalon álló sekrestye ma már nem létező csúcsíves ablaka alapján vélelmezték. A templomot 1472-ben említi oklevél. A török korban az elhagyatott helyek között szerepel a helység. Templomának födémét lerombolták, de tornya megmaradt. A toronysisakot 1724-ben villámcsapás érte, 1771-ben a kegyúr, Grassalkovich I. Antal gróf felesége, báró Klobusitzky Terézia újjáépíttette. Az 1930-as évektől, miután a település új plébániatemploma felépült, funkcióját elvesztette. A viszonylag jó állapotú templomot 1945-ben szétágyúzták, állapota fokozatosan romlott. Az 1958-ban megjelent, a megye műemlékeit összefoglaló topográfia romként tárgyalja, a közreadott képen sisak nélküli tornyával, romos déli-, és a szentély oromfalával, fedélszék és héjazat nélkül látható. A Szent Márton Alapítvány emblémáját viselő néhány szavas ismertető a példásan restaurált templom megújítását 1984-1988 közé teszi.

A templom keletelt, egyhajós épület, nyugati homlokzata előtti toronnyal, amelyet lekerekített oldalú, cserépfedésű gúla zár, csúcsán kettős kereszttel. További kettős kereszteket helyeztek el a hajó és a szentély tetőgerincén. A tornyon három keskeny ablakot alakítottak ki, a korábbi kosáríves záródású, zsalugáteres ablakok helyett. A nyugati, kétszárnyú bejárati ajtót lábazatról indított, zárókővel ellátott kőkeret szegélyezi. A déli oldalról ugyancsak nyílik bejárat a hajóba, az ajtót míves, négyszögletű, Szent Mártont ábrázoló fém-relief díszíti. Hangsúlyosan jelenik meg az ajtó kőkerete. A sekrestye oldalát három, a torony sarkait két alacsony támpillér övezi. A szentély alacsonyabb a hajónál, nyeregtetejüket cserép fedi. A hajó déli oldalára három, kőkeretbe foglalt, osztás nélküli rézsűs ablakot vágtak.
A torony alja csehsüveg boltozatú, lapos ívű árkádnyílásán át jutunk a templomhajó terébe. A teret korábban síkfödém fedte, ma nyitott fedélszék várja a látogatót. A karzatot jelzésszerűen alakították ki, az evangéliumi oldalról vezet fel az ácsolt lépcső. A karzatról ajtó nyílik a toronyfülkébe. A hajónál jelentősen keskenyebb, dongaboltozatú szentélyből félköríves záródású, alacsony, kőkeretes román ajtónyíláson át jutunk a sekrestyébe. Innét vezet feljáró a szószékre, amelyet a helyreállítás során, a karzat kiképzésével azonosan csak jeleztek. A szentélyben egyszerűen megmunkált, szép hatású tömboltárt helyeztek el, előtte magas feszület áll. A szentélyben a török korból származó freskótöredékeket tártak fel.
A korábbi templom Szent Mártont ábrázoló oltárképét restaurálva, új, egyszerű keretben az evangéliumi oldalon állították fel. A keret oromzatán Jézus Krisztus, Szent Erzsébet és Alexandriai Szent Katalin - a pallossal - fából készült, festett, 48 cm magas szobrai állnak. A képkereten kialakított posztamensen látható még Szent István és Szent László gipsszel borított, ugyancsak festett fából készült 70 cm magas szobra látható. A szobrok az 1700-as évekből származó barokk faragványok.
A leckeoldal falán fából faragott, színezett, népi ihletésű, barokk-kori Pieta függ, alatta aranyozott, háromkarú falikar, ugyancsak fából. Itt helyezték el a restaurált keresztelő medencét. A hajóban egyszerű, ácsolt padokat állítottak fel két sorban.

Forrás: A Szent Márton Alapítvány Budapest képes ismertetője