Szent Anna katolikus templom, Jánosháza

Szent Anna katolikus templom, Jánosháza

Tervező:
Helye:
6440 Jánoshalma, Béke tér 10.
Építés éve:
1746
Fényképek:
emzepe, szentanna.org

 

A település évszázadokra visszanyúló történetében a jelenleg meglévő templom a negyedik. Az elsőt Szent György vértanú tiszteletére a középkorban, ismeretlen időben (valószínűleg a XV. században) építették. A török hódoltságtól 1733-ig a szabadkai ferencesek szerzetesi plébániájához tartozott.
Az 1731-es újkori betelepítés után már 1733-ban a hívek imaházat építettek.
1746-ban, Patachich Gábor kalocsai érsek kezdeményezésére és anyagi támogatásával készült el egy kis templom, mely a mai helyén állott. Homlokzata kelet felé nézett, s a kor szokása szerint temető vette körül.
1746. július 26-án szentelték fel Szent Anna tiszteletére. Az 1746-os Canonica Visitatio szerint ez a templom jó erős anyagból készült, teteje fölött fából való torony emelkedett, 3 harangja, 3 hordozható oltárkővel ellátott oltára, fakórusa, orgonája és 10 lobogója volt.
1755-ben keresztelő kutat vásároltak Baján, mely most is látható a szentély hátulsó részében.
1783-1787 között a lakosság összefogásával új, nagyméretű, impozáns templom épült fel, a mai templom hajórésze.
1788. július 26-án az akkori kalocsai érsek, Kollonich László szentelte fel, ismét Szent Anna tiszteletére.
1803-ban oltárképet adományozott Heinrich Anna.
1888-ban új főoltárképet kapott a templom, melyet Rómában Szoldatits Ferenc festőművész készített. Ugyanebben az évben a templom 100 éves fennállásának emlékét fényes ünnepséggel megülték.
1907-1909-ig, Klanszky Ferenc apát-plébános idejében, a meglévő templomot bővítették két oldalhajóval és a szentély résszel. A terveket Foerk Ernő építész készítette. (Ő tervezte a kalocsai Főszékesegyház mai formáját és a szegedi dómot.) A templom hosszúsága 63,5 méter, szélessége 15 méter, a kereszthajók hossza 28,1 méter, a belső magasság 13 méter, a torony 48 méter magas. A templom befogadóképessége kb. 3000 ember. A két mellékoltárt a bővítés után vásárolták. Oltárképeik olajfestmények, készítőjük ismeretlen. A jobb oldali kereszthajóban a mellékoltár mellett áll egy aranyozott Mária szobor. Készítőjéről nem tudunk semmit. A szentélyben magasodik a két főapostol, Szent Péter és Szent Pál szobra. Ezeket egy pesti árverés alkalmával vásárolta Szabó István apát-plébános. A főhajó jobb oldali részében látható régi gyóntatószék valószínűleg az első templomból származik. A templom színes üvegablakai Zsellér Imre budapesti színesüvegfestő műhelyében készültek a bővítés után. Az ő munkái többek között Kalocsán a Főszékesegyház üvegablakai is.
1932-33-ban Szabó István apát-plébános megrendelésére készítette a templom belső festését, a secco-képeket, Kuczka Mihály székesfehérvári templomfestő iparművész.
1939-ben Urbanics János műaranyozó restaurálta a gazdagon díszített, aranyozott barokk szószéket, mely ismeretlen mester alkotása. Az egyházközség a budapesti karmelita templomból vásárolta meg, miután rendjüket II. József (1780-1790.) császár feloszlatta.
A szentély jelenlegi formáját a II. Vatikáni Zsinat szellemében alakította ki 1972-73-ban Dr. Belon Gellért apát-plébános, későbbi pécsi segédpüspök. A szembemiséző oltár márványból készült, talapzata alá valamennyi jánoshalmi ház kertjéből került egy-egy zacskónyi föld. Az új oltárt és liturgikus teret 1973. március 18-án szentelte fel Dr. Ijjas József kalocsai érsek. 1976-ban a hívek adományaiból bővítették és korszerűsítették a pécsi Angster cég által készített orgonát. Jelenleg két manuálos, 24 regiszteres.
1976. június 6-án, pünkösdvasárnap szentelte fel Dr. Werner Alajos, a magyar egyházi zene apostola. A felújított hangszeren elsőként Leányfalusi Vilmos orgonaművész, a kalocsai Főszékesegyház karnagya tartott hangversenyt. A jeles ünnepségen részt vett Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző is.
A templom előtt álló kovácsoltvas keresztet a mohácsi csata 300. évfordulója alkalmából 1826-ban állították fel. Garay Béla pesti műlakatos készítette. A parkban látható Szentháromság szoborcsoportot 1877-ben állították fel Édes János, Kecskés János és Kovács János adományaiból.
2006. február 12-én érseki szentmise keretében került sor II. János Pál pápa dombormű megáldására a jánoshalmi Szent Anna templomban.

Forrás: Nagy Ferenc sírásó/szentanna.org

Építészetileg Szabadonálló, nagyméretű, kereszt alaprajzú templom azonos magasságú hossz- és keresztházzal, az összemetsződés sarkaiban alacsonyabb bővítményekkel. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, a négyzet fölött huszár-, a főhomlokzat középtengelyében harangtorony emelkedik. Az épület fémlemezzel fedett. Lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe rajta, ez utóbbit főhomlokzati és kereszthajó homlokzati szakaszán fogazat díszíti.
A főhomlokzat háromtengelyes; falmezőinek széleit toszkán jellegű pilaszterek hangsúlyozzák. Kapuja szegmentíves záródású, gazdagon tagolt, faragott neobarokk kőkerettel. Ablaknyílásai szegmentíves záródásúak, talpköves tagolt szerkezettel, szemöldökdísszel, szegmentíves szemöldökpárkánnyal. A főpárkány fölött attika emelkedik (sarkain Szent István és Szent László szobra), majd efölött a torony két emelete; falfelületeiket kettős lizénák határolta mélyített tükrök tagolják, a szinteket egymástól osztópárkány választja el, a fölsőt háromrészes órapárkány zárja le. Az 1. szint ablaka szegmentíves záródású, füles, talpköves tagolt szerkezettel, a 2-é függönyíves záródású, ugyancsak tagolt szalagkerettel.
A keresztszárak találkozásában levő bővítmények ablakai, a főhomlokzatéihoz hasonlók, a hosszházéi szintén, de egyszerűbb kivitelben: szemöldökdísz és -párkány nélkül; a szentély ablakai úgyszintén: erősen megnyújtva, közepükön vakmezővel.
A kereszthajó-homlokzatok kialakítása italianizáló, timpanonos lezárással. A timpanonban IHS monogram, alatta Veronika kendője-dombormű jelenik meg; a sarkokon kocka alakú talapzaton Szent Erzsébet, Szent Margit illetve Szent Gellért és Szent Imre szobrai állnak.