Örökimádás templom, Budapest
Az Örökimádás templom, a kapcsolódó zárda és az Oltáregyesület székháza Budapest egyik legforgalmasabb területén, a főváros leghosszabb útján, az Üllői úton található. Égbetörő 58 méter magas tornyával már messziről feltűnik. Az Üllői úti házak vonalától kissé beljebb emelt templomon egy kerámiatábla felirata jelzi, ez Ferencváros védett épülete, amely 1908-ra Aigner Sándor tervei szerint neogótikus stílusban készült el. Az Oltáregyesület 1848-ban alakult meg Belgiumban. A társulat célja kettős: az Oltáriszentség imádása és a szegény templomok hiányzó liturgikus tárgyainak elkészítése, beszerzése. Magyarországon 1858-ban alakult meg. Legfőbb képviselője Kánter Károly és őrgróf Pallavicini Edéné, akiknek szorgalmazására telepítették le a Maria Reparatrix nővéreket.
Templom állítását szorgalmazta az Egyesület, majd az építést az 1898. szeptember 10-én meggyilkolt Erzsébet emlékével kapcsolták össze. Az állítandó Örökimádás-templomot a királyné emlékének szentelték. Ez a terv most már nem csak vallásos síkon, hanem nemzeti érzésben is országos érdeklődésre tartott számot. Éveken át keresték a templomhoz méltó elhelyezést, míg 1903-ban a templomépítő bizottság - nagylelkű adományok segítségével - megvásárolta a jelenlegi telket. Az építésre tervpályázatot írtak ki, a beérkezett pályaművekből Hültl Dezsőét javasolták megépítésre, de végül Aigner Sándor tervét fogadták el (ő egyházi és igazságügyi épületeket tervezett elsősorban). Az országos gyűjtés eredményeként 1904-ben kezdték el az országban a második, Erzsébet királyné emlékének szentelendő templom építkezését (egy hónappal előbb rakták le Edelényben az első alapkövét). Ferenc József király jelenlétében Samassa József egri érsek tette le a templom alapkövét. Az épületegyüttest 1908-ban szentelte fel Kohl Medárd püspök.
1945-ben és 1956-ban is súlyos károkat szenvedett a templom, teljes körű felújítását a szentelés századik évfordulójára (2008) tervezik. 2007-ben elkészült a korszerű padlófűtés.
A templom homlokzata és tornya faragott sóskúti mészkőből épült. A bejárat felett egy domborműben titulusa, az Oltáriszentség kifaragott képe látható két adoráló angyallal. E fölött a kórust is megvilágító szépen megmunkált rozettát helyeztek el. A bejárat két oldalán díszes szoborfülkékben Ferenc József és Erzsébet királyné védőszentjei láthatók: Assisi Szent Ferenc szerzetesruhában és Árpád-házi Szent Erzsébet legendás rózsáival. A homlokzaton a bejárat felett húsz méter magasságban egy körgaléria húzódik, itt kezdődik a harangház, ahol valamikor négy harang is lakott. A galéria sarkai alól négy harangtorony indul ki.
Az előcsarnok két oldalán egy-egy nagyméretű kápolna van, előttük vasrács húzódik. A jobb oldaliban volt Erzsébet királyné szobra, ez a háborúban elpusztult. A kápolna művészi felépítésű oltárának kegyképe a mindenkor Segítő Szűzanya, előtte egy márványlap alatti kriptában nyugszik a templomépíttető szentéletű Kánter Károly valamint őrgróf Pallavicini Edéné és családja. A bal oldali oltárfülke a Szent Kereszt kápolna.
Az üvegajtón át belépve a templom hajójába a gótikus ívek alatt a szem rögtön az oltár felé tekint és a magasan elhelyezett Oltáriszentséget látja. A két mellékhajó fölött karzatok emelkednek. A szentélynél a karzatok beüvegezett oratóriumban végződnek, ahol valamikor az apácák és az oltáregyleti hölgyek foglaltak helyet. A tágas sekrestye a bal oldali oratórium alatt helyezkedik el. A szentély jobb oldalán lévő ajtón át a Szent József kápolnába jutunk, melynek művészi márványoltárát a szent szobrával Kisfaludi Strobl Zsigmond faragta.
A 9 méter magas főoltár Ferenc József ajándéka, pusicei karszti márványból készült. A tabernákulum felett négy méter magasságban baldachin alatt az Oltáriszentséget helyezték el, e fölött pedig gótikus torony tetején a kereszt. Az oltárépítmény két oldalán nemesen faragott imádkozó angyalok állnak, kissé lejjebb Trinchieri szobrász két éneklő és két zenélő angyala. Magát az oltárépítményt Seenger Béla budapesti kőfaragó készítette. Az oltár két oldalán nagyméretű díszes kandeláberek fénye is hozzájárul az emelkedett hangulathoz. A főoltárral szemben, attól nagyobb távolságra helyezték el a szembemiséző oltárt. Tőle balra a karszti márványból készült szószék látható. Az oldalsó ablakok bordázatát a pirogránit rozettákkal a pécsi Zsolnay gyár készítette. Az eredeti Róth Miksa-féle üvegképek a háborúban elpusztultak. A szentély öt keskeny üvegablaka Pituk József Viktorián műve, 1957-1960 között készült. Valamennyi képe az Oltáriszentséggel kapcsolatos bibliai jelenetet ábrázol. A tölgyfából készült padok díszesen megmunkáltak. A kóruson gótikus fakeretben Rieger Ottó budapesti gyárában készült kétmanuálos, 28 regiszteres orgona látható.
A zárda és az oltáregyesületi székház épülete jelenleg lakóház, a jelenleg a templomhoz tartózó helyiségekben az Oltáregyesület helyiségei, közösségi terem, iroda kapott helyet.
Forrás: orokimadas.hu
