Törley-mauzóleum, Budapest
"1957-ben feldúlták a kriptában található szarkofágokat, valamint Törley Mariska sírját és Törley Bálint koporsóját. A hivatalos magyarázat szerint arra gyanakodtak, hogy a kőládákba fegyvereket rejtettek a forradalom után, azonban valószínűbb, hogy ékszereket kerestek. Az emberi maradványok heteken át hevertek szétdobálva a mauzóleum kertjében, míg végre megjelentek a temetkezési vállalat emberei és összeszedték azokat. Egy pesti köztemetőbe vitték a csontokat, ám hogy melyikbe, nem sikerült megtudni. Így egy szál virággal sem lehet emlékezni a Törley családra a sírjuknál, hiszen ismeretlen, jelöletlen helyen nyugszanak" – mondja Garbóci László helytörténész.
Az emberi maradványok meggyalázása csupán egy fejezete volt a család és a mauzóleum gyászos történetének. Pedig Törley József élete – legalábbis kezdetben – a mesék világát idézte. Törley (eredeti nevén Schmierl) Bálint 1858-ban született legkisebb fia, József, a grazi kereskedelmi akadémián tanult, majd Reimsben kezdett dolgozni egy pezsgőgyárban levelezőként. A pezsgőgyártás technikai alapjait hamar eltanulta, majd amikor a francia cég Magyarországra küldte, hogy megfelelő alapbort keressen a pezsgőgyártáshoz, a budafoki (akkori nevén Promontor) pincéket látva önállósította magát. Szőlőt, présházat és területet vásárolt, s a korábban Reimsben alapított üzemét is áttelepítette 1882-ben.
A Törley-féle pezsgő a minőségének és a jó reklámnak köszönhetően hamarosan fogalommá vált – nem csak idehaza, de Nyugat-Európában is. A gyár 1890-ben új, nagyobb telephelyre költözött, Törley József 1896-ban nemesi címet kapott Ferenc Józseftől (ekkortól illette meg a Csantavéri előnév, a családi birtokra emlékezve), üzeme a századfordulóra a Monarchia legnagyobb pezsgőgyárává vált.
A semmiből birodalmat alapító mágnás nem csak pezsgőgyártásban járt az élen: övé volt az első magyarországi teherautó. A kocsit nem vonaton hozták be, hanem hazavezették a francia gyárból, az oldalára pedig hatalmas Törley-reklámot rakatott fel a gyáros, így még az úton is a pezsgőjét hirdette. Törley József egyébként is megszállottja volt az automobilizmusnak: egyike volt az elsőknek, akik Magyarországon gyalogost gázoltak. A körúton ütötte el Czolits János utcaseprőt, aki szerencsésen megúszta a balesetet.
"Amennyire szerencsésnek bizonyult Törley az üzletben, annyira boldogtalan volt a magánélete. Sacelláry Irént vette feleségül, s a friggyel hatalmas vagyonra tett szert. A kortársak érdekházasságot szimatoltak, ám a későbbiek bizonyították: a feleség szerette és tisztelte az urát." A házasságból egy gyermek, Mariska született 1886-ban, ám másfél évesen elhunyt. A párnak nem született újabb gyermeke, s alig 25 évvel a gyár megalapítása után, 1907-ben Törley József is meghalt vakbélgyulladásban.
Az özvegy méltó módon igyekezett emléket állítani férje emlékének. Ray Rezső már korábban is a család házi építésze volt, vele terveztetett monumentális mauzóleumot a birtok legmagasabb pontjára. A szecessziós-neobizánci stílusú, Magyarországon páratlan épület 1909-ben készült el, s kriptájában kapott (sajnos nem végső) nyughelyet Törley József és a kislányuk is. Az özvegy kisebb birtokot is elkerített a mauzóleumhoz, ennek jövedelméből kellett volna fedezni a későbbiekben az épület fenntartását és a misét tartani minden évben, Törley József halálának napján. A kriptába, férje mellé temették el Sacelláry Irént, s a család egy másik tagját, Törley Bálintot is 1940-ben.
A második világháborúig Törley rokonai vezették a gyárat, ám 1944-ben bombatalálatot kapott. Újraindították a termelést, de az üzemet 1949-ben államosították, a családot pedig szétkergették.
"A mauzóleum szobrait, kőfaragványait Damkó József készítette, az ablakok már megsemmisült üvegeit pedig Róth Miksa. Az egykori mozaikdíszítésnek már csak a nyomai vannak meg, a meanderminta aranyozása pedig végleg lekopott. Pedig az öregek azt mesélték, hogy hajnalban és napnyugtakor ettől szinte ragyogott az épület." A háború után lőszerraktárként használták a mauzóleumot, majd gazdátlanná vált. A hozzá tartozó kertet elvették, a miséket betiltották. Az épület állapota egyre romlott, s ezen az sem változtatott, hogy műemlékké nyilvánították. A kápolna kifestését összefirkálták, az üvegeket betörték. A elmúlt években négyszer feszítettek ki a vasrácsot kripta bejáratában.
"Megtisztítottuk kívülről a falakat és a tornyot, ám a mauzóleum teljes helyreállítása 200 millió forintba kerülne. Azért is nehéz befektetőt találni, mert egy rehabilitáció után is időről időre állagmegóvást kellene végezni, hiszen üzleti alapokon nem működtethető egy mauzóleum. A pezsgőgyár az államosítás óta többször is gazdát cserélt, de egyik tulajdonos sem gondolta úgy, hogy áldoznia kellene a márkanevet adó Törley emlékének."
Forrás: Kovács Olivér
A budafoki temetőhöz kapcsolódva, de attól kerítésfallal leválasztva álló centrális, kör alaprajzú, homlokzati toronnyal rendelkező sírépület és kápolna.
Az utcai bejárattal szemben magas, gúla formájú torony emelkedik, amelyet áttört galéria (pilléres körüljáró) és felette kupolaszerű toronysisak koronáz. A torony tengelyben elhelyezett bejáratán át közelíthető meg a kripta tere. A toronnyal átellenes oldalon félköríves, dongaboltozatos előcsarnok kapcsolódik a centrális, kör alaprajzú templomtérhez. A hajó tere a téglány alakú pillérekkel - és azok között ablakokkal - kialakított világítósávval, majd azt koronázó lapos kupolával fedett. Az egész épület kőborítású. A hajó - templomtér - bejáratának két oldalán egy-egy kő dombormű. A kovácsoltvas és kő elemek kombinációjából kialakított kerítés az épülettel egykorú.
A kripta görögkereszt alaprajzú, a középtérben két fehérmárvány szarkofággal.A templom: A kupolával fedett köríves hajótérhez belül félköríves, kívül egyeneszáródású szentély csatlakozik. (Jelenleg beszakadt rabicolt "boltozat" maradványokkal.) A szentélyben fehérmárvány főoltár, félig szétverve. A padok és az ajtó hiányoznak. A kupola belső felülete szintén hiányzik. Az oldalfalakon figurális és ornamentális festés maradványok.
Forrás: muemlekem.hu
