Stephaneum, Piliscsaba

Oktatás, Makovecz Imre

Stephaneum, Piliscsaba

Tervező:
Makovecz Imre
Helye:
2087 Piliscsaba, Egyetem utca 1.
Építés éve:
2005

 

A Stephaneum a Katolikus Egyetem központi előadótermi épülete a nagy auditóriummal és több, különböző méretű előadóteremmel, amelyek az épületben, mint egy kisváros utcáin álló házak belsejében foglalnak helyet. A mennyezet kiképzése olyan, mintha lombok borulnának az utcák és a termek fölé.
Az épületet Makovecz Imre tervezte 1995-ben. Makovecz Imre az organikus építészet jeles képviselője, s a Stephaneum egyértelműen organikus stílusú. Bár az általa oly szívesen használt fa oszlopok helyett vasbeton oszlopok készültek, a fazsindely helyet pedig rézlemez fedés készült. (mely pár év elteltével sötétzöldre – sötétszürkére patinásodott, mintha csak a fazsindely sötétedett volna be.) Véleményem szerint ezen anyagok alkalmazását az épület léptéke – középület, nagy forgalmú központi tér -, a tűzvédelmi előírások, és nem utolsó sorban annak reprezentatív megjelenése indokolta. Továbbá nem elhanyagolható az a hihetetlen mozgalmasság, mellyel a tervező megalkotta az épületkomplexumot s annak tetőszerkezetét.
Bármely más fedéssel nehezebb lett volna kialakítani a kétszer görbült felületek lefedését, s azok megfelelő minőségű csatlakozásait. Talán nem is sikerült volna más fedés alkalmazásával ilyen megkapóra az épület. Az épületen található vörösrézlemez fedés jellemzése: Költségességét tekintve nem jelenthető ki egyértelműen, hogy pazarlóan döntöttek annak alkalmazásakor, hiszen az utólagos karbantartást szinte nem igényel, s élettartama meghaladja az átlagos lakóházak életkorát. Továbbá csekély az önsúlya, ami a hordozószerkezet kialakításánál további megtakarítást eredményez.
Az épületen alkalmazott korcolt vörösréz fémlemez fedés a lágy síkfedések csoportjába tartozik, s a bádogos munkák körébe tartozik az építőiparban szokásos munkanem besorolás szerint. 7 mm vastagságú, kb. 1 méter széles tekercseket terítettek a fa aljzatra, elemenként átlagosan 6 méter hosszúsággal. A rézlemez fedés már csak az előre kialakított fedélszerkezeti formát követi le, teljes felületű felfekvésével. (általános anyagjellemzői: sűrűség: 8,93 kg/m3, olvadáspont: 1083 celsius, hőtágulási együttható: ΔT = 100 K˚ és 1,7 mm/m, rugalmassági modulus: 132 kN/mm2. Amenyiben elektrokémiai reakcióba tud lépni horgannyal vagy acéllal –azt károsítja, ezért a rézfedés minden szögelemét, csavarelemét, férceket és csatornaelemeit is rézből kell elkészíteni. A fedésre kerülő vasion, mész és cement annak elszíneződését okozza.)
A leterített vörösrézelemez az eltelt 10 év során mélybarnára (bronzra) patinásodott (oxidálódott az idő, CO2, por, időjárás). A réz mennyisége általában a beépítést követő egy éven belül először a felére csökken, majd a patinásodás után csak a lemosódás következtében „korrodál”, mely a patina jó ellenálló képessége miatt stabilizálódik kb. évi 0,2 μm-re. A távozó mennyiség tartalmaz elemi rezet és annak vegyületeit. A patina végül „páncélt” képez, és képes a későbbi mechanikus sérülések helyén újratermelődni.
A fedés valószínűleg a Magyarországon standard 24 mm vtg. deszkázatra készült, rendszerint a vízzárás biztonságát növelő egy réteg bitumenes fedéllemez aljzatra. Az aljzatdeszkázatot tilos egymáshoz szorítani, mert ekkor a lemez alatt lecsapódó, beszoruló pára azonnal káros korróziós folyamatot indít el a lemezfedésben. A sík fedést adó fémlemezek kapcsolata készülhetett egyaránt korcolt, lécezett és forrasztott kötéssel az adott csomópontok függvényében. A korcolt lemezfedésnél az ereszre merőlegesen helyezkednek el az állókorcok, míg a lemezek lejtésirányú toldását a vízfolyás iránya felől takart fekvő korccal alakították ki. A rézszalagok hosszirányú toldását valószínűleg dupla hajtású fektetett korcokkal képezték ki. A fémlemezt az aljzat-faborításra rámunkálták, összetoldották, elvégezték a kötéseket fércek (ált. 330 miliméterenként) beépítésével, majd a korcolásokat. Az ereszvonal környezetében az álló korcokat szintén lehajlították a fedés síkjába. Szegélyeinél a megfelelő vízorr kialakítását a 2-3 cm-es túlnyújtás jelenti.
A két egymásra támaszkodó kupola alatt 480 hallgató befogadására alkalmas, lépcsős szerkezettel kialakított nagyelőadó és egy kisszínpad található, amely kulturális előadások, hangversenyek és konferenciák rendezésére alkalmas. Ezen kívül 23 tanszéki-, három szemináriumi teremnek, számítógépes laboratóriumnak és egy konferencia teremnek is otthont ad az épület. A mellékszárnyban klubhelység, konyha és könyvesbolt található. Mind a kupola, és mind a melléképület tetőzete vörösrézlemezből készült, amelynek kivitelezője, munkájáért elismerő oklevelet kapott az Év Tetője Nívódíj pályázaton.

Szabadi Renáta - BME

 

Nyomtatás