Mozgásjavító Általános Iskola

Oktatás, Lajta Béla

Mozgásjavító Általános Iskola

Tervező:
Lajta Béla
Helye:
1145 Budapest, Mexikói út 60.
Építés éve:
1908
Fényképek:
Bartha Levente (2011)

 

A volt Vakok tanintézetének épülete.

Lajta Béla első jelentős középületét a Pesti Izraelita Hitközség megrendelésére építet-te, anyagi forrást Wechselmann Ignác építőmester e célra rendelt végrendeleti alapítványa jelentett. Engedélyezési terve 1905-ben, a módosított 1907-ben készült, az intézményt a következő év decemberében avatták fel. A hosszan húzódó építkezés Lajta építészi fejlődésének meg- határozó idejére esett. E pár év alatt formálódott az épülettömegek és a falfelületek kezelésének, majd a Parisianánál és a Vas utcai iskolánál kiteljesedő új módja. A díszítésekkel jobban élő, részleteiben (torony, tornaterem tömege) és összhatásában romantikusabb első tervvel összevetve, az épület hatalmas sík felületei, a díszítések koncentráltsága egyszerűsödést, letisztulást mutatnak. A romantikus érzés helyett komor nagyszerűség jellemzi. A szabadon álló, T-alaprajzú, téglaarchitektúrájú, négyszintes, magastetős, R. Norman Shaw, A. Messel, E. Saarinen és E. Wood hatását is mutató épület nagyvonalú kompozícióját a népművészetből vett díszítések egészítik ki. A boglyaíves bejárati építmény fa ajtajának pásztorfaragásai, Ószövetségből vett feliratai, az állatmintás kovácsoltvas kerítés a magyar költők Braille-írású verseivel, a kiváló alaprajzú épület belső terrazzója, kovácsoltvas lépcsőkorlátja ma is megvan, de a bútorozás megannyi részlete eltűnt. A Wechselmann-féle Vakok Intézete a századelő magyaros törekvései között egyedül áll, elkészültekor nincs még egy városi épület, amelyen a magyar népművészet formakincse ily erősen és tisztán

A módosított építési engedély 1906. október 13-án kelt. Az első változathoz képest az épület alaprajzát tükörképileg megfordították és a második emeletet teljes egészében beépítették. E szint beosztása megváltozott: a középvonalban a korábbi dolgozószoba, könyvtár néven, a helyén maradt, de tőle jobbra épült egy külön dolgozószoba is. Az alaprajz viszonylagos változatlansága mellett az épület külseje alapvetően módosult. A korábban a hatalmas tetőzet alatt tömzsiként ható szimmetrikus épület aszimmetrikus, két elkülönülő épületrészből álló nyúlánk házzá alakult. Eltűntek a szecessziós formajegyek, az épület szerkesztése rendezettebb, összefogottabb lett. A tetőzet sem kelti már az épülettestre boruló hatalmas sapka hatását, hanem fegyelmezett kontyolt nyeregtető formáját mutatja.
Malonyay Dezső 1909-ben eladta villáját gróf Haller Györgynének, aki 1912-ben Lux Kálmán tervei szerint beépítette a második emeleti nagy teraszt.

Bor Ferenc

 

Nyomtatás