Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont

Oktatás, Földes László, Balogh Csaba, Tatár-Gönczi Orsolya

Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont, Celldömölk

Tervező:
Földes László, Balogh Csaba, Tatár-Gönczi Orsolya
Helye:
9500 Celldömölk, Sághegyalja körút 1.
Munkatársak:
Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter
Tartószerkezet: V. Nagy Zoltán
Gépészet: Léderer György
Villamosság: Balázs Judit
Úttervező: Karácsonyné Nedeczky Katalin
Tájépítészet: Lukács Katalin
Rehabilitációs szakmérnök: Kormányos Anna
Építésziroda:
Földes és társai építésziroda
Építés éve:
2009
Fényképek:
Bujnovszky Tamás, Kis László

 

A vulkánpark épülete maga a vulkán. Nem fomájában akar hasonlítani a tűzhányóra, nincs kúp alakja. A vulkán logikáját képeztük le az épület belső térrendszerében. Az épületet végigjárva, a látogató a magma útját járja végig. A forró és folyékony kőzet a föld mélyéről indul el felfelé. Keskeny rés vezet a földfelszín felé, néhol leágazik, keresi a felfelé vezető utat. A forró láva útja a föld belsejében rejtelmes, míg felérkezése a felszínre drámai, katartikus. A tornyot végigjárva ehhez hasonló térélményben van része a látogatónak. A fogadó szintre történő megérkezés után változatos tereken, térbővületeken, barlangszerű zárt dobozokon át vezet az út felfelé, hogy a legfelső szintre felérkezve hirtelen feltáruljon a táj, benne a Ság-hegy.

A néhány százezer évig tartó vulkáni tevékenység a Somló-hegyhez hasonló tanúhegyet hagyott maga után. Erre rakódott rá a XIX. században felvirágzó iparszerű kőbányászat. Az 50 évig működő bánya mintegy 17 millió tonna bazalt kockakövet termelt ki a hegy gyomrából. Ezáltal alakult ki a hegy mai, szaggatott formája. A bányászatnak köszönhető az is, hogy feltárultak a hegy titkai: napvilágra került a vulkáni kürtő, a magmacsatorna, és a bazaltláva megkövesült, hatalmas darabjai. Ennek köszönhetően a vulkáni működés tanulmányozhatóvá és bemutathatóvá vált. Ez a két hatás egymást erősítve alakította az általunk tervezett épület hangulatát, szellemiségét.
Az elhagyott kőbánya épületei által kirajzolódó tengelybe illesztettük bele a Vulkánpark tömegét. Ezen az úton szállították annak idején, a hegyen bányászott köveket. Az épület markáns tömege építészeti jel, a sík mező és a hegy találkozásánál.
Az épület homlokzata, a rusztikus zsaluzatot látni engedő, sötétszürke beton. Ennek ellenpontja a vöröses árnyalatú dobozok világa, melyek corten anyagúak, rozsdás acéllal vannak burkolva. A lőrésszerű ablakok elhelyezkedése, ugyanolyan véletlenszerű, esetleges, mint a főtömegből kitüremkedő dobozok kompozíciója.
Az épületgépészeti rendszer kialakítása során a környezettudatosság és az olcsó üzemeltetés volt a fő szempont. A levegős hőszivattyús fűtési-hűtési rendszer, a felülethűtés a padlón, a mennyezeteken illetve a nagy hőtehetetlenségű szerkezetekbe építve, a szabványosnál nagyobb hőszigetelés mind ezt a célt szolgálják.

Nyomtatás