Kodály Központ, Pécs

Kultúra, Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Sólyom Benedek

Kodály Központ, Pécs

Tervező:
Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Sólyom Benedek
Helye:
7621 Pécs, Breuer Marcell sétány 4.
Munkatársak:
Belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt
Teremakusztika: Kotschy András, Anders Christian Gade
Rezgésvédelem: Csott Róbert, Illyés László
Színpadtechnika: Tompai Zsuzsa, Tompai István, Veres Sándor
Statika: Gecsényi Róbert, Lakatos Gellért
Mélyépítés, alapozás: Petik Árpád, Petik Csaba
Épületszerkezetek, szigetelés: Reisch Richárd, Rákosa Sándor
Gépészet: Koralovszky László, Gáspár Tibor
Elektromosság: Üveges Zoltán, Fehér Szabolcs
Tűzvédelem: Venczel Sándor
Sprinkler: Farkas Levente
Környezetalakítás: Szabó Gábor, Csontos Csenge, Gyüre Borbála
Építésziroda:
Építész Stúdió
Építés éve:
2010
Fényképek:
Bujnovszky Tamás

 

A koncert- és konferenciaközpont tervezésére 2007-ben kiírt, országos pályázatot a budapesti Építész Stúdió nyerte, amelynek két vezéralakja, Cságoly Ferenc és Keller Ferenc az 1999-2003 között felépült és komoly kritikai sikereket aratott Barbakán Ház kapcsán már ismertté vált a városban.
Az eredeti program és méret több módosítását követően, a komoly redukciót szerencsésen elkerülve az épület kivitelezési szerződését 2009 nyarán írták alá, az alapkövet pedig augusztus 29-én helyezték el. A feszített határidejű, és a területen vizenyős altalaja miatt hónapokat csúszó kivitelezés 2010. november 11-én zárult le – akkor kapták meg a használatbavételi engedélyt.
A stúdión belül négy építész: Keller Ferenc, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás és Sólyom Benedek együttműködésében kialakult terv egységes hatást keltő, de változatos tagolású tömbben helyezte el a kért funkciókat, azaz a koncert- és konferenciaközpont 11 144 négyzetméterét. A mag a koncertközpont doboza, amelynek a város felé képernyőszerű, hatalmas nyílással forduló tömbjét körbeöleli és a vasút felől védelmezően takarja a kisebb termeket és irodákat tartalmazó szárny. Ahol a két épületrész tölcsért képezve elválik egymástól, ott nyílik a közös előcsarnok.
Az épület mesterien játszik a változatos terepviszonyokkal: a széles üvegsávban elhelyezett bejárati ajtók egy lépcsőzetes mélyedés végén helyezkednek el, de a koncertterem oldalából nyíló ajtón, illetve az épület előtti parkoló felől megközelíthető az előcsarnok szabadon bejárható teteje is. A döntött oldalfalakat és a tetősíkokat süttői mészkőlapok borítják, ennek köszönhető a madártávlatból is impozáns, szoborszerű hatás. A szomszédos kollégium, illetve a vasút felé néző homlokzatok zártak, csak néhány elegáns, vízszintes ablaksáv tagolja őket.
A ház akár három eseményt is képes kiszolgálni egyszerre: a rezidens zenekar használhatja a saját termét, a vendégegyüttes a nagytermet, a konferenciatermekben pedig közben folyhat kisebb üzleti rendezvény.

A megnyitó során derült ki, hogy a központ két éven belül egy orgonával is gazdagodik Scheffer Ferenc vállalkozó felajánlásából. A pécsi család 2010-ben vesztette el a fiú gyermeküket, aki a vakbélműtéte után kialakult szövődményekbe halt bele. Az orgona építése kapcsán svájci gyártóval vették fel a kapcsolatot, és közben bevonják a pécsi Angster céget is. A munkákat Szamosi Szabolcs, a Pécsi Bazilika orgonaművésze koordinálja. Az adományozók cserébe annyit kérnek, hogy a hangversenyteremben, vagy az előterében helyezzenek el egy jól látható emléktáblát ezzel a felirattal: „Az orgonát Scheffer Ferenc és felesége, Scheffer Ferencné Krémer Zsuzsanna állíttatta fiuk, Scheffer Péter emlékére”.

Nyomtatás