BMC - Budapest Music Center

Kultúra, Gőz Dorottya, Chehodez Abdel Rakim, Taraczky Dániel

2013 márciusban már a látogatók és a muzsikusok is birtokukba vehetik a Budapest Music Centert, ahol helyet kap a tizenhét éve működő BMC Magyar Zenei Információs Központja, zenei könyvtára, továbbá a lemezkiadással foglalkozó BMC Records és persze számos koncert és rendezvény is - a BMC új élete. "2013. március 23-ra tervezzük a hivatalos megnyitót, de egy nap helyett az egész év a nyitás jegyében telik majd" - mondta el Gőz László tulajdonos, ügyvezető igazgató. "Márciusig négy alkalommal úgynevezett "behangoló" koncertek-nek adunk helyet, és már május végéig mintegy negyven koncert lesz a házban. Reméljük valamilyen formában minden jelentős magyar szimfonikus- és kamarazenekar, kamaraegyüttes, valamint hangszeres szólista a saját nevével is részt venne ebben a megnyitó évben. Bár a saját hangversenyek rendezése állandó állami támogatás függvénye, a ház zenei arculatában mindenképpen a klasszikus és kortárs zene, továbbá a jazz lesz a meghatározó."
A koncertteremhez vezető, már említett sarokbejárat az egykori gyümölcskereskedés oldalán van, ahol a régi csarnok hangulatát ma hatalmas üvegablakok és a belső, magas előtér igyekszik visszaadni. Az itt elhelyezett ruhatár és a korszerű hárompultos büfé (amelyben talán a déligyümölcsök is helyet kapnak) igyekeznek majd kiszolgálni a koncertlátogatókat - hiszen tudjuk, a műélvezethez gasztronómiai gyönyörök is dukálnak. Az épület belső kialakítása egy sok helyen járt és sok koncertet létrehozó zenész tapasztalataira épül. Az Imre utcából nyílik a művészbejáró, alig pár lépésnyire a hangszigetelt öltözőktől és a koncertteremtől. Ettől az ajtótól nem messze van az a művészek számára felújított csigalépcső, amely összeköti a különböző szinteken lévő helységeket: az emeleti hang- és videóstúdiókat, az alagsori próbatermeket. A BMC-ben a 2 le- és 6 feljátszásra tervezett stúdió akár szinkronban is tud üzemelni. A kurzusok résztvevőinek és a házban fellépő külföldi zenészeknek szállását házon belül oldották meg, az ő kényelmüket 11 kétágyas vendégszoba szolgálja. "Professzori lakást is kialakítottunk, hogy egy többhetes kurzusra a család is elkísérhesse a tanárt, így nyaranta könnyebben idecsábíthatjuk őket" - tette hozzá Gőz László.
Az épület koncertterme 350 fős és alapvetően kamaraprodukciók befogadására alkalmas, bár - hangsúlyozta Gőz László - "a színpadon némi bővítéssel elfér egy 60 fős szimfonikus zenekar is. A terem közönség nélkül akár 120 fős zenekari hangfelvételére is kiváló". A jazzklubban, mely nappal étteremként és kávézóként funkcionál, 150-en férnek el, a könyvtárban, ha rendezvényt tartanak, 80-100 fő, míg a táncprodukciók számára is kielégítő, sportpadlós, egészfalas tükörrel ellátott, cakkos falú próbateremben akár 40 zenész tud próbálni. "Szeretnénk saját gyártású produkciókat is létrehozni, akár balett-táncosok részvételével, ezért volt szükség erre a speciális burkolatra."
A belsőépítészeti koncepciót az átlátható, tiszta terek jellemzik - ezt szolgálja a sok üvegajtó, és a látványlift. A teljes csendet a robosztus, 150 kilós akusztikus fekete duplaajtók biztosítják. Fontos szempont volt a felújításnál a régi és új építészeti elemek találkozásának kiemelése is. "Ezért hagytuk nyersen a betonoszlopokat az előtérben, és ezért pucoltuk le az egykori udvarból kialakított hangversenyterem falait tégláig. Ez a hangversenyterem Budapest első épített kamarazenei koncertterme. A terem akusztikáját Fürjes Andor tervezte, az akusztikai elvárásokat a Mozartsaal mintájára álmodták meg. A színpad feletti hangterelő faborítású, a terem padlóburkolata nyers tölgyfa, az erkély mögötti fal pedig hangelnyelő burkolattal van ellátva. Mindezzel azt szerettük volna elérni, hogy a hangzás nagyon reális, de ne steril legyen. Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar vezetője mondta, hogy ez a terem nem rejti el a zenei hibákat."
A Mátyás utcai, "mindennapi" bejárattól közelítve juthatunk a jazzklubhoz. "Harminchárom évig tanítottam jazztanszakon, számos jazzklubban játszottam vagy hallgattam zenét, így volt alkalmam megismerni a sok jazzklub-típust: az egyik a koncertszerű széksoros, a másik az asztalos, amihez étterem és kávézó is tartozik. Én az utóbbi mellett döntöttem" - mondta Gőz László. A jazzklub kétszintes, akusztikáját erősített zenéhez alakították ki. Az elemenként emelhető, big band befogadására is alkalmas színpad a 100 fős alsó szinten kapott helyet, a galérián pedig asztalok mellett 50 fő láthatja az esti koncerteket. Itt rendezik majd azt a heti három-négy jazzkoncertet, aminek hangjai még véletlenül sem szűrődhetnek át a száznegyven centis falakon, melyek vastagsága a ház többi részén sem kevesebb egy méternél. "Ide még a belsőépítészeti tervek alapján többrétegű faburkolat is kerül. A levegőcserét biztosító csövek egyébként nemcsak itt, hanem az egész házban hangelnyelő burkolattal vannak kibélelve, hogy a léghűtést, -fűtést biztosító csövek ne vezessék ki a hangot és a hangrezgést" - mutatja büszkén a ház megálmodója.
"A házban hat helyen szólhat egy időben zene. A nagyteremben például egy egész zenekar, míg ez alatt a többi kisebb helyiségben, akár az akusztikus öltözőkben kamaracsoportok vagy hangszeres szólisták tudnak dolgozni" - folytatja az ügyvezető igazgató. A másik helyiség, amiről legalább ilyen lelkesen beszél, az a könyvtár, ami mintegy 100.000 kötetnek és egy zenehallgató-kutatószobának ad otthont. "Technikailag jó felszerelt, 16 fős olvasóterme percek alatt egy 100 fős zenetörténeti előadáshoz alakítható, kivetítővel, hanglejátszó berendezéssel beépítve. A könyvszekrényeink kulcsra zárhatók, így biztosan nem fog eltűnni egyetlen relikviánk sem. Évek óta tervezem, hogy a koncertek előtt a közönség ingyenes előadáson vehessen részt, ahol kellőképpen rá tud hangolódni az esti koncertre" - teszi hozzá.
A ferencvárosi ingatlant 2006-ban vásárolta meg a BMC. Az építészeti és belsőépítészeti terveket Gőz Dorottya, Chehadé Abdel Rahim és Taraczky Dániel háromfős csapata dolgozta ki (Ödenburger Építészeti és Mérnöki Iroda, Art1st Design Studio). A válság miatt nem kaptak hitelt, így 2011 végéig kellett várni az építkezés megkezdéséig. Az összesen 2,5 milliárd forintra rúgó beruházásban 2 milliárd a magántőke (600 millió Ft önrész, 800 millió hitel és 600 millió Ft kamat), melyhez egy átcsoportosított EU-s pályázatot kiváltandó, a kormányzat 500 millió forinttal járult hozzá. A hitelt Gőz László cége 12 évig havi 10 millió forintnyi részlettel törleszti. A BMC eddigi életében a közfeladatokat is magába foglaló tevékenységének finanszírozására a rendezvények szervezéséből befolyó nyereségét fordította, ilyenek voltak pl. a Nemzeti vágta vagy a Kapcsolat-koncertek. Ezek a BMC reményei szerint a jövőben is segítenek biztosítani a stabil a pénzügyi hátteret. A generálkivitelező a Hűvösvölgyi úti Akadémia Park Officium és a tavaly a Trafó irodaházáért Építőipari Nívódíjban részesült Market Építő, míg a hang-, stúdió- és fénytechnikán az Animative csapata dolgozik. "Négyszáz négyzetméternyi gépészetünk van, mert amit lehetett, azt mind gépesítettük, hogy kevés ember és akár mobiltelefonról is tudja üzemeltetni a házat - akár akusztikai beállításokról, akár hőmérséklet-szabályozásról legyen is szó."
S hogy hol lesz a helye a zenei palettán az immár cirkuszi produkciókat is befogadó Művészetek Palotája, az októberben újra megnyíló, felújított Zeneakadémia és a szintén idén márciustól, de próbaüzemben működő Erkel Színház mellett az új létesítménynek? "Megalakulásunk óta együttműködünk a komolyzenei élet és a jazz műfajának szereplőivel: többek között a konzervatóriumokkal, a Zeneakadémiával és a Müpával. Utóbbival közösen elindított harmadik Új Magyar Zenei Fórum zeneszerző verseny már két helyszínen lesz, a kamarahangversenyek nálunk, a nagyzenekari és díjátadó koncert a Müpában."
Végül, de nem utolsósorban: a 21 éve működő Eötvös Intézet a Budapest Music Center régi-új épületében találhat végleges otthonra. Eötvös Péter nemzetközi kurzusai, a világ minden tájáról idesereglett diákok és zenészek igazi pezsgést hozhatnak az amúgy sem álmos budapesti koncertéletbe. S hogy a folyamatosság is biztosított legyen, a tulajdonos Gőz László számos nemzetközi magánintézmény példáját követve (Carnegie Hall, MET) a mindenkori örökösöknek írásban fektette le, hogy a házat nem lehet sem eladni, sem a tevékenységi körét megváltoztatni, azaz tovább kell vinniük az örökséget. "Reméljük, a ferencvárosi százhúsz éves falak megőrzik majd ezt a szellemiséget is, hogy egy másik százhúsz év múlva tényleg elmesélhessék azt a múltat, ami nekünk még jelenkori, kortárs történés."

Forrás: fidelio.hu

Nyomtatás