Légiforgalmi Irányító Központ, Budapest

Közlekedés, Kalmár László, Zsuffa Zsolt

A 2007-ben lezajlott tervpályázatát megnyerő Zsuffa és Kalmár Építész Műterem munkája a zsűri szerint „állítja, hogy az új épület nem igényel új építészeti karaktert, de eleget kell tegyen a kiírásban megfogalmazott reprezentációs elvárásoknak. Összhangja, együttélése az ANS II épületével kiegyensúlyozott, az eltérő eszközrendszer ellenére, illetve annak köszönhetően az összkép természetes, az új épület érzékenyen ellenpontozva zárja a megkezdett történetet. A szimbiózis mintaszerű, a “korkülönbség” leheletfinoman érezhető – ez a legfőbb erénye.”
Az új épület a 2005-ös Nagy Tamás-féle II. ütem finom átiratának is tekinthető: átveszi az alapméreteket, a ritmust, a belső szervezés fő gesztusait, de természetesen alakítja azt tovább a maga igényei szerint. Az átirat-jelleg legegyértelműbben az itt is védjeggyé váló kerámiaburkolaton érezhető: egyszerre utalás a korábbi épület téglaburkolatára, az üveg árnyékolók felület-jellegére és transzparenciájára, de hangsúlyos identitásképző elem is: a technológia, az innováció, az épületben zajló munka fegyelmezett, dinamikus világának kiváló reprezentálója. A megoldás igazi kuriózum: németországi gyártó a tervezőkkel együttműködve dolgozta ki az alkalmazott technológia részleteit, amelynek eredményeként a rejtett rögzítések az eddigi leghosszabb, 180 cm-es ilyen kerámiaelemeket hordják.
A pályázati terv óta az új épület főbejárati megnyitása okafogyottá vált: a megbízók döntése alapján a megérkezés a korábbi épületen keresztül, ellenőrzötten történik. Zsuffa Zsolték a kész helyzetre reagálva egy hatalmas színezett betonfelülettel ugyan a zárás felé tesznek egy lépést, de annak megnyithatóságával lehetőséget hagynak a jövőbeni alternatív használatra.
„Építészetet itt így lehet magas fokon művelni.” – zárul a pályázati zsűri értékelése.

Rónai Titusz

Nyomtatás