Hold utcai vásárcsarnok, Budapest
A Hold utcai fedett piac, hivatalos nevén vásárcsarnok 1897-ben épült Cziegler Győző tervei alapján. Alapterülete 2110 m2, mely egy terebélyes alsószintre, (összeköti a Hold és a Vadász utcát), és az alsószintet körbeölelő galériára oszlik. A piac neve folyamatosan változott az elmúlt 100 éveben, tükrözve az aktuális politikai irányultságot. Megépülésekor Hold utcai Vásárcsarnokként nevezték, ezt követte Gróg Klebesberg Kunó utcai, majd Hold utcai, majd Rosenberg házaspár utcai, míg a '90-es évek elejétől ismét Hold utcai Vásárcsarnokként hívják.
A XVIII. században Lipótváros a budapesti városfal körül kialakult negyed között az utolsónak született meg. Az első tervezett városrész volt, szabályos alaprajzzal. Gyorsan fejlődésnek indult, sőt a XIX. századra Magyarország gazdasági központja lett. A Hold utca a mostani Szabadság tér helyén lévő Újépület (Neugebaude) keleti oldalán futott végig, akkor még Holdvilág néven. Ekkor még az utcának komoly főútvonal szerepet szántak.
1891 végén kezdődött a Hold utcai csarnok története. Eredendően a Széchényi-sétatérre tervezték a piacot, azonban a Hold utcában volt már vásár terület, így a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a megszokott piac területét javasolta a csarnok megépítéséhez, két telekre a Hold és a Vadász utca közé. A tervezési feladatokkal a Tanács Czigler Győző műépítész és egyetemi tanárt bízta meg. A Hold utcai piac mellett párhuzamosan Cziegler megkapta a Hunyadi téri piac épület tervezési munkáit is. Az építész a megbízásért cserében garantálta, hogy mindenképpen tartani fogja a határidőt. Ugyanis az feltétel volt, hogy a városban épülő négy csarnoknak (Hold, Hunyadi, Klauzál, Rákóczi) a Nagyvásárcsarnokkal egyazon időben kell elkészülniük. Cziegler ezzel komoly felelősséget vett a vállára, ugyanis megbízásakor a többi csarnok készületei már előrehaladottabb állapotban voltak.
Cziegler a csarnok Hold utcai frontjára háromemeletes bérházat tervezett. Ide tervezett még egy nagy vendéglőhelyiséget, 3 üzlethelyiséget, 4 pince részt, a bérházba pedig emeletenként 4-4 lakást. A nagycsarnokban történt tűzeset miatt ez eredeti megnyitót későbbre halasztották, mellyel nagymértékben segítették a többi még épülő csarnok felzárkóztatását. 1897 februárjában megtörtént az ünnepélyes megnyitó. A csarnokrendszer (Fővám téri, Hold utcai, Hunyadi téri, Klauzál téri, Rákóczi téri) megnyitása nagy szenzáció volt, legnagyobb érdeklődést a Nagyvásárcsarnok kapta. A Hold utcai piac forgalma a várakozásoknak megfelelően alakult.
A három hajós épületben 174 állandó és 80 időleges áruhelyen volt árusítás. A karzaton további 140 kofa dolgozott. Mint a többi vásárcsarnok ez is nagyon korszerű volt. Hűtőkamrák, mérlegszobák, húsvizsgáló helyiség, mentő és rendőr szoba, valamint WC helyiségek épültek külön a nők és a férfiak részére. A piac bejáratai felett ma is látható a Hold utcai oldalon a kapu fölött a "BEJÁRÁS", Vadász utcai oldalon a "KIJÁRÁS" felirat. Erre azért volt szükség, hogy a csarnok középen lévő szélesebb úton a kocsik közlekedése megoldott legyen. A hely szűkössége miatt csak egy irányban történhetett a közlekedés.(A Báthori utcában régen közlekedő 10-es villamos, a Hold utca és Báthori utca kereszteződésénél elágazott, és egy sínpár a piac bejáratáig vezetett, ezzel is megkönnyítvén az áru szállítását.)
Hanyatlásnak 50 évvel később indult, amikor már csak 83 árus működött benne. Egyre több igénytelen bódé épült a piacon, a csarnok állapota leromlott. A rendszerváltás után a '90-es évek elején teljesen felújították és működik, ugyan nem úgy már, mint egy klasszikus piac, de foltokban még úgy is.
