Hermes-udvar, Budapest

: Kereskedelem, Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula

Hermes-udvar, Budapest

Tervező:
Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula
Helye:
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
Építés éve:
1907
Felújítás éve:
2008
Fényképek:
Prusi, kozterkep.hu, Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, fszek.hu

Talán még a Petőfi Sándor utcában lakók és az errefelé naponta megforduló pestiek közül is kevesen tudják, hol található a Hermes-udvar. Pedig előkelő helyen épült fel 1905-ben a ma 5. számmal jelölt ötemeletes épület: a híres-neves Károlyi–Trattner-ház közvetlen szomszédságában, néhány lépésnyire a Párisi-udvarban működő takarékpénztártól és üzlethelyiségektől.

Terveit két neves budapesti építész, Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula készítette a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet Rt. megbízásából a szobrokat Rákos Manó szobrász készítette. Az első emeleti ablakok fölött, füzéres keretezésben azóta is ott díszeleg – az utca túloldaláról látható – "Hermes-udvar" felirat. S ha akad néhány szabad percünk arra, hogy szemünkkel figyelmesebben elidőzzünk a homlokzaton, a bejárat feletti párkányról arra is választ kaphatunk, pontosan milyen funkciót töltött is be az ókori görög isten nevét viselő udvar. "Safe deposits" – olvashatjuk az első emeleti ablakok alatt beugró falsíkon, ez pedig már egyértelműen utal az épület eredeti rendeltetésére: hajdanán páncélszekrénybe zárt letéteket őriztek itt.
Az udvar névadóját, a Hermes részvénytársaságot 1893-ban magyar és német tőke bevonásával alapították. Már a századelőn kapcsolatba került a főváros hiteltranzakcióit végző Magyar Általános Hitelbankkal, s ez a magyarázata annak, hogy – bár a bank tulajdonát képezte a Petőfi Sándor utcai épület – 1908-ban a Hermes cég irodái költöztek át ide a Dorottya utcából.
A századelőn itt folyó élénk és mozgalmas, de mindemellett szigorú pontosságot és megbízhatóságot követelő banki élet emlékére ma már csak a homlokzat egyes elemei emlékeztetnek. A "Safe deposits" felirattal egy vonalban, a bejárat két oldalán például négy-négy puttó, vagyis meztelen angyalka táncát ábrázolta a korabeli szobrászművész, míg pontosan felettük egy-egy szárnyakkal díszített kőfej mered barátságtalanul a szemközti ház falára. Bár ezekkel a díszítésekkel meglehetősen robosztus hatást keltenek a rizalit oszlopai, ez bizonyára nem rettentette vissza a Hermes cég század eleji ügyfeleit, hogy itt helyezzék el vagyonukat.
A második világháborúig irigylésre méltó forgalmat lebonyolító részvénytársaság megszűnése után a Hermes-udvar irodáit lakásokká alakították át. Az egykori banképület immár több mint fél évszázada csupán egyike a Belváros számtalan bérházának: jellegtelen homlokzatán mindössze a harcias szoborfejek és a táncoló puttók idézik a XX. század első felének hangulatát.

Forrás: Népszabadság, 2002. április 27.

Múlt és jövő (2008) Az 1907-ben épült Hermes–házat az előző századelő neves építészpárosa, Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervezte. A jelenleg egyben lévő pince-földszinti részt 2008-ban bérelte ki a Budapesti Építész Kamara Budapesti Építészeti Központ Kft-je a FUGA létrehozásának első lépéseként. A most folyó rekonstrukció a központ fő területeit, a földszintet és a pincei vizes csoportot foglalja magába, a tervezett kivitelezési költség 44,5 millió forint, a várható átadási határidő június eleje. A légtechnikai gépészet kivételével a helyiségek teljesen megújulnak. A földszint részét képezi egy 120 m2-es hátsó helyiségsor, melyre jelenleg nincs további pénzügyi keret, de amelynek felújítása - elkerülendő a holt részek kialakulását - kívánatos a kamara számára. Ennek élő-működő térré alakításához az elnökségnek kell még a megfelelő partnert megtalálnia. A központ fő funkcióját tekintve már e rész nélkül is teljes. Földszinti terei a Petőfi Sándor utcáról nyílnak, kifelé tágas, üvegezett portállal. Az utcáról egy közel 50 m2-es fogadó-elosztó térbe lépünk. Ehhez fog kapcsolódni a portállal rendelkező, mintegy 75 m2-es építészeti könyvesbolt és kávézó, amely a hagyományos könyvesboltokhoz képest szabadabb, kevert funkciójú integrált tér (mint például az Írók boltja, Libri boltok, internetkávézók, stb.). A Hajós Alfréd által 1913-ban tervezett, 220 m2-es nagyterem visszakapja eredeti burkolatait. Elegáns, a különböző igényekhez jól alakítható, földszinti belső helyiség, amely természetes fénnyel jól megvilágított. Oldalain a magas parapetek alatt eszményi kiállító felületek vannak.

Nyomtatás