Ybl-palota, Budapest

: Iroda, Ybl Miklós

Ybl-palota, Budapest

Tervező:
Ybl Miklós
Helye:
1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 12.
Építés éve:
1868
Fényképek:
Mészáros Zsuzsanna

 

A takarékpénztárak létesítésének gondolatát, szükségszerűségét Széchenyi István fogalmazta meg, szorgalmazta a XIX. század második negyedében. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1847-ben, majd 1866-ban vásárolta meg azt a két telket, melyre az épületet emelték. Az új székház építését 1858-ban határozta el a takarékpénztár közgyűlése. Tervpályázatot hirdettek meg, de a nyertes pályamű finanszírozási problémák miatt nem valósult meg. Az 1866-os esztendőben Ybl Miklóst közvetlenül kérték fel egy olyan épület megtervezésére, mely háromemeletes lakóház és egyemeletes takarékpénztári szárny felállítására alkalmas. A tervek roppant rövid idő alatt elkészültek, még ugyanazon év májusában építési engedély is született. Lakhatási engedélyért már 1869. júliusában folyamodtak. Az engedélyt a földszinti kávéházra, tíz boltra, az utcai szárnyak bérlakásaira, lakosztályaira, a belső szárny alacsonyabb szintű lakásaira, az udvar - hivatali - szárny irodáira, pénztáraira, dísztermeire - csekély kikötéssel ugyan - augusztus 24-én kiadták. Az épületet Pest egyik legdíszesebbjeként méltatták, aranyban pompázó főlépcsőjével, márvány burkolatú oszlopos előcsarnokaival, hivatali szárnyának díszlépcsőjével, a Fortuna és Kronosz szobrokkal. Tágas udvarát kéttálcás szökőkút díszítette; A kút alsó kádjának vízszintje fölött három női figura - hegedülő, furulyázó, hárfázó alakok - ülő pózban fogták körbe a törzset. A törzs stilizált lótuszvirágai tartották a felső kádat. A felső kád 6-8 kiöntővel működhetett, közepéből kiemelkedő posztamensen pedig két álló figura közt a kút fősugara volt. 1869 és 1884 között az első emeleti lakások terhére irodákkal, pénztárakkal bővítették a hivatali szárnyat. 1884-ben ugyancsak Ybl Miklós tervei alapján második emeletet húztak a hivatali szárnyra. A Reáltanoda utcai szárny udvari homlokzatának első emeleti függőfolyosóját szélességében bővítették, asztalos szerkezettel a belső terekhez kapcsolták. Közel negyven éven át csak apróbb átalakítások érték az épületet. 1915-ben lebontásának gondolata merült fel, mely szerencsére csak terv maradt. A díszkutat 1922-ben bontották el és a főváros Tanácsának rendelkezésére bocsátották, „méltóbb" helyet kívánva neki. Helyére autógarázs és benzintároló épült. A két telket 1926-ban egyesítették telekkönyvileg. A II. világháború alatt pusztulhatott el a Reáltanoda utcai homlokzat első emeleti hosszú erkélye. Az udvari építményeket elbontották, a főépületet helyreállították, de erkélyét vissza nem építették. A Takarékpénztár tulajdonában 1948-ig, az államosításig volt. Utolsó használója a Fővárosi Vízművek volt. A metró építése során az Ybl-Palota is megsérült: az utcai szárnyak megsüllyedtek 17 cm-t a torony felé. Az 1980-bas évek elejétől a helyreállítás megkezdéséig lakatlanul állt. Az üzemeltető nélkül álló épületben az elmúlt évtizedben az utolsó szegletet is átszőtte a könnyező házigomba. Az asztalos szerkezetek majdnem teljesen elenyésztek. A stukkódíszek, mázolt felületek elfertőződtek. A kovácsolt és öntöttvas szerkezetek, díszrácsok egyre fogytak. A palota újjászületését az jelentette, hogy 1998. elején a Lindner Budapest Kft. megvásárolta, komoly helyreállítási szándékkal. A Mérték Építészeti Stúdió 1999-2001 között helyreállította, erről emléktáblát helyeztek el a belső udvarban.
A földszint + 3 emeletes épületet historizáló neoreneszánsz stílusban emelték a szűk utcák által határolt saroktelken. Alaprajzilag két szimmetriatengelye szervezett. Az egyik a Reáltanoda és a Károlyi Mihály utca szögét felező tengelyi csúcspontjában a hatszögű toronnyal, mögötte a főlépcsővel. A másik szimmetriatengely az udvart uralja, a hivatali szárny kapuján, előcsarnokán, díszlépcsőházán átfutva.
A 18 tengelyes Károlyi Mihály utcai és a 22 tengelyes Reáltanoda utcai homlokzatok legjellemzőbb részei a saroktorony, valamint a középrizalitok. Az épület leghangsúlyosabb része az egytengelynyi homlokzattal a város felé forduló, hatszögű, lanternás, elegáns kupolával koronázott saroktorony. A Károlyi Mihály utcai homlokzat középrizalitjának tengelyében nyílik a háromhajós, toszkán-dór oszlopokkal tagolt, keresztboltozatos kapualj.
A hármas kapun belépve háromhajós toszkán-dór oszlopokkal, a középső ívnél falszerű pillértaggal elválasztott, keresztboltos, az ívekben gazdag ornamentikával ékes előcsarnokba lépünk. Balra nyílik a kerek, felülvilágított lépcsőház. A széles csigalépcső díszes öntöttvas oszlopokon és gyámokon nyugszik, szerkezete csak körülölelő folyosóival csatlakozik a hengerszerű térhez. Nyolc ajtó nyílik minden emeleten a körfolyosóról az épület belsejébe.
A Reáltanoda utcai homlokzaton az üzletbejáratokon kívül a hátsó, kiszolgáló bejárat nyílik. Az épület földszintjét faragott kőburkolat fedi, ugyancsak kőből faragott (öntött) a homlokzati architektúra összes eleme: párkányok, ablakkeretelések, armírozások, a főpárkány és a tagozatok. Csupán a falsíkokat borítja vakolat. Az épület függőleges teherhordó szerkezete kéttraktusos, hosszfalas kialakítású, tégla szerkezetű. Egyes helyeken - nagy terek kialakításához - vaspillérek készültek. A vízszintes teherhordó szerkezetek szintenként változnak. Pincéje dongaboltozattal fedett. A második emeleti födémig bezárólag az udvari traktusok fiókos dongaboltozatosak. A földszint feletti födémtől kezdve a második emeleti födémig mindenhol poroszsüveg boltozat van az utcai traktusokban. A harmadik emelet feletti födém poroszsüveg, illetve egyes helyeken csapos gerendás és borított gerendás födémként készült.
A Károlyi Mihály utcáról háromhajós, stukkóval gazdagon díszített kapualjon keresztül juthatunk be az épületbe és a belsőudvarba. A hatszögű, tengelyesen szimmetrikus belső udvart öt oldalról a háromemeletes egykori lakóépület, függőfolyosós homlokzatai határolják. A hatodik oldalon az egykori takarékpénztár kétemeletes homlokzata látható, amely közelítőleg szimmetrikus elrendezésű és vakolatelemekkel tagolt. Az udvari homlokzatok jóval egyszerűbbek az utcaiaknál, látható kő elemek nincsenek rajtuk.
A belső terek közül különösen értékes a saroktorony mögött kialakított, nagy átmérőjű, öntöttvas szerkezetű, íves karú lépcső, amely egyedülállóan elegáns megoldású. Főlépcsőjének gyönyörű spirálja vasszerkezetű, gyámolított kőlépcsőfokos.
Az egykori takarékpénztári szárny udvari előcsarnokával szemben található az emeletre felvezető, háromkarú, íves lépcső, amely a főlépcsőházhoz hasonlóan felülvilágítós kialakítású.
Márványoszlopos csarnok, főlépcsőn elhelyezett két Fortuna-szobor, udvari szökőkút.

Nyomtatás