AMSY központ bővítése, Budaörs

AMSY központ bővítése, Budaörs

Tervező:
Helye:
2040 Budaörs, Bolyai János utca
Munkatársak:
Kovács Attila, Nemes Sándor, Várhelyi Gitta, Torkos Árpád
Tartószerkezet: Obermayer Éva
Épületgépészet: Lencsés János
Épületvillamosság: Nagy Gábor
Környezetvédelem: Soket Tamás
Kerttervezés: Zentai Katalin
Vízügyi létesítmények: Ferencz Gusztáv
Talajmechanika: Szabó Gyula
Építésziroda:
Építés éve:
2003
Bővítés éve:
2010
Fényképek:
Oravecz Istvan

 

A budapesti agglomerációs övezet nem csak az ismert, nyilvánosság által gyakran látogatott helyein ad teret a modern építészetnek, hanem a peremkerületekben és az elővárosokban is szemtanúi lehetünk újabb előremutató példák születésének.
2002-ben bízta meg a beruházó a fiatal építészeket a projekt tervezésével. A 2002 m2 nagyságú telken a terv tudatosan egyszerű és tiszta koncepcióra épül. Két hosszú, egyforma széles traktusú épülettömeg egymással ellentétes irányban eltolva egyesül, egy nagyobbrészt kétszintes épülettömeggé. A szigorú egyenes és derékszögű alaprajzi szerkesztésből egyedül az eltolt traktusok rövid homlokzati oldalának ferde végződései törnek ki, melyek elsősorban a feszültséggel teli főbejáratot, valamint a műhelybejáratot hangsúlyozzák ki.
Az eltérő szintek ferde bütüfalainak ellentétes iránya - mint építészeti elem - egyben megteremtette a bejáratok előtti nagyvonalú fedett tereket is: keleten a főbejáratot, nyugaton pedig a műhelybejáratot. Az épület két funkcionális részre osztott, műhelyterület és irodaterület, mindkét rész középfolyosóra szervezve.
Az emeleti irodaterületen a leghangsúlyosabb a vezetői iroda a bejárat felett, melynek kiemelt helyét kívülről a nagyvonalú üvegezés is sejteti. Az egymástól eltolt két épülettömeg színében is más, ami kihangsúlyozza a tervezői alapgondolatot. Az utcai tömeg világos krém színével a hátsó tömeg erős határozott vörös színe áll szemben. A nyugati oldal hátsó bütüfalán a vörös tömeg az emeleten ráharap egy kissé a fehérre. Ez, valamint az ismétlődő vörös felületek az utcai ablakok között, és a vörös tömegben elhelyezkedő szürkésfehér raktárajtók eggyé olvasztják az ellentétes színű épülettömegeket.
Az épület jellegzetességét a bejárati rész ferde üvegfalai, a foyer nagyvonalú üvegfelületei, valamint a szépen kialakított, az üvegfalon áthatoló faburkolatú szélfogó adják. Funkcionálisan is indokolható építészeti formajáték bújik meg a hangsúlyosan megemelt előtető és a vezetői iroda ferde üvegfalának kialakítása mögött, amely azonban az épület dinamikájának is előnyére válik. Ez a játékos formai hozzáállás, az üvegfal alaprajzi ferde vonalvezetésével együtt a passzív napvédelmet is szolgálja. Jól sikerült ötlet az utcai homlokzaton elhelyezett egyedi kialakítású mozgatható tömör fa árnyékolószerkezet, mely a délelőtti közvetlen napsugárzást és a helyiség felmelegedését akadályozza meg. Az utcai ablakok vízszintes fix árnyékolói, továbbá az üvegfal felett kinyúló előtető a homlokzat fellazítását szolgálják, csakúgy mint a főbejáratnál az előreugró emelet alatti ferde oszlop.
Az alacsony építési költség imponálóan bizonyítja, hogy a költséghatékony építés szokásos építési anyagokkal, különlegesen bonyolult épületszerkezetek nélkül sem vezet szükségszerűen monoton és unalmas építészethez. Az épület szép példája annak, hogy egy ipari épület is lehet építészetileg igényes, anélkül, hogy erőltetett lenne. Az építtető építészbe helyezett bizalma kifizetődik, az épület egyben a cégről alkotott pozitív kép kialakításához is hozzájárul.
Azóta eltelt néhány év, és a fejlődés miatt szűknek bizonyul az új épület, tehát sor kerülhet a koncepcionálisan mindig is tervezett, a korábbi telepítésnél is figyelembe vett bővítésre. Ezzel az épített volumen több, mint duplájára nőhet.

Antje Baar építész, Drezda