Teleki-Tisza kastély, Nagykovácsi

Családi ház, Benedicty József

Teleki-Tisza kastély, Nagykovácsi

Tervező:
Benedicty József
Helye:
2094 Nagykovácsi, Kossuth Lajos utca 2.
Építés éve:
1840
Rekonstrukciót tervezők:
Gyulai Attila, Katona András, Riedel Miklós
Felújítás éve:
1880, 2018
Fényképek:
Egresi János, fortepan.hu/gyöngyi, Czabán Máté

A Kastély építésének pontos ideje sem ismert, a területén megtalált kút kávájára az 1821-es évszámot vésték, amely azonban nem bizonyítja egyértelműen az építkezések megkezdésének idejét, hiszen a kút létezhetett a Kastély építése előtt, önállóan is. A kastély 1840 körül épült klasszicista stílusban. Először Wattay-kastély, később a Teleki család, majd a Tisza család tulajdonába került. Mindkét család vadászkúriaként használta, és elsősorban vadászidényben látogatta. 1849 májusában Görgei Artúr itt rendezte be főhadiszállását. Többször átalakították. A birtok 1828-ban került a Teleki családhoz, amikor Wattay Borbála és Roth Tamás lánya hozzáment gróf Teleki József koronaőrhöz. Később a Telekiek keze alatt épült át a kastély klasszicista stílusban, majd a Tisza család örökölte tovább egy újabb házassággal, amikor Teleki József unokája, Teleki Júlia Tisza Lajoshoz ment feleségül. Ebben az időben a kastélyt Benedicty József kir. főmérnök művezető, építész tervei alapján bővítették ki, így nagyjából elnyerte mai formáját, a tájképi kertet is jelentősen kibővítették, ekkor került a homlokzatra a Tisza család címere.
Miután Tisza Lajosnak nem voltak gyermekei, vagyonát unokaöccsére, Tisza István későbbi miniszterelnökre hagyta, aki 1898-ban örökölte meg a nagykovácsi kastélyt. István apja, Tisza Kálmán miniszterelnök és családja korábban rendszeres társasági életet folytatott a geszti kastélyban és a hozzá tartozó birtokon példaszerű gazdaságot működtettek, a kertet is ők hozatták rendbe. Ez a példa lebeghetett Tisza István szeme előtt, amikor a nagykovácsi kastélyt használatba vette. Nagybátyja után maga is rendszeres lakójává vált az épületnek, több mint 3000 kötetes könyvtárát is ide költöztette. Az alsó szinten a szépirodalmi könyvtár mellett biliárdszoba, szalon, vendégszobák, étkező, a konyha és a személyzet (inas, komornyik, nevelő) szobái kaptak helyet. Az emeletre került a történelmi műveket tartalmazó könyvtár, a grófi hálószoba a hozzá tartozó fürdővel, egy újabb szalon és további vendégszobák.
Miután Tisza Istvánt az őszirózsás forradalom napján a városligeti Roheim-villában 1918. október 31-én agyonlőtték, és a fiát, ifjabb Tisza Istvánt a spanyolnáthajárvány vitte el alig egy héttel később, a kastélyt három, még kiskorú unokája örökölte, Tisza Lajos Kálmán, Tisza József és Tisza Jolán, aki Nagykovácsiban született. A három testvér közül később a legidősebb, Tisza Lajos Kálmán lakta az épületet, valószínűleg elsősorban vadászatok idején. Emiatt itt csak az egyszerűbb bútorokat, tárgyakat tartotta, a drágább holmik a geszti kastélyba kerültek. Kisebb átalakításokra is sort kerített, az emeleten két újabb fürdőt alakíttatott ki és gyerekszobát. Első felesége, akitől egy gyereke született, Rudnay Alexia volt, akinek a szobája Szia grófné jelzéssel szerepel az akkori alaprajzokon. Egy 1941-es légifelvételen már a kastélytól balra álló víztorony is látszik.

Az ő idejükben jött létre a mai Adyliget, akkor még Tisza István Kertváros néven, miután a család felparcellázta a nagykovácsi határában fekvő tölgyesét. Ide költöztek ki Budapestről újonnan épített villáikba a természet közelségére vágyó előkelő családok, köztük például Kiss Jenőné, a Royal-Apollo főpénztárosa, Haas Vilmos gyáros és Dr. Hetényi Imre rendőrkapitány-helyettes. A területet a háború után Tiszaistvánligetről átnevezték Adyligetre, amihez az ötletet a költő és a miniszterelnök legendás szembenállása adta.
A család a kastélyt a második világháború alatt is lakta, de a főváros ostromát a II. kerületi Nyúl utca 10. alatti Rakovszky villában vészelték át, majd 1946-ban előbb Argentinába, onnan az Egyesült Államokba menekültek. Tisza Lajos Kálmán lánya, Tisza Ilona ma is az Egyesült Államokban él, maga is cserkész, férje pedig 1977 óta a Külföldi Magyar Cserkészszövetség egyik tisztje. Apja a menekülés utolsó pillanatában rendelkezett arról, hogy a vadász gyerekek oktatását szolgálják a birtokon álló épületek, a történetük mégsem alakult ilyen egyszerűen.
A könyvtárával és berendezési tárgyaival együtt elhagyott kastélyban a háború utolsó éveiben az üldözött szülők gyerekeinek nyújtott menedéket a Vöröskereszt, de 1945 nyarán már a Szövetséges Ellenőrző Bizottság angol tagjai használták nyaralóként. A háború után rövid ideig a Földművelési Minisztérium nyaralójaként működött, aztán az 1951-es államosítás után a Honvédség üdülője lett. A nemesi címerre egy vörös csillag került.
Az államosítás előtt egy évig működött az épületben pártiskola, majd 1958-tól lett az Országos Erdészeti Főigazgatóság Erdészeti Nevelőotthona, ahol nyaranta a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók gyerekeit üdültették. 1992-ben megalakult az FVM Mezőgazdasági Szakképző Intézete és Nevelőotthona, melynek fő profilja a középfokú szakoktatás, kollégiumi nevelés, valamint szakmai tanfolyamok és rendezvények szervezése. Az intézmény neve 2004-ben FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumra módosult. 2007-ben jogutódja a Mezőgazdasági, Erdészeti Szakképző Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola, Piliscsaba lett. 2008-ban a kastély épületében működő kollégium megszűnt. Az épületet kiürítették, használata megszűnt, állapota az évek során leromlott.
2012 decemberében Nagykovácsi önkormányzata a Magyar Cserkészszövetséggel párhuzamosan kezdeményezte az állami tulajdonú épület ingyenes önkormányzati tulajdonba adását. A kastélyt és parkját a Magyar Cserkészszövetség kapta meg. A terület birtokba adására 2014. március 8-án került sor. A cserkészszövetség az ingatlanon gyerek- és ifjúsági központot alakított ki, ahol gyerekek táboroztatását, szabadidős és felzárkóztató foglalkoztatását biztosítják, valamint képzéseket, nemzetközi konferenciákat tartotanak, illetve szállóként üzemel.

A kastély és parkja több film forgatásánál szolgált helyszínül. Itt forgatták 1985-ben Bujtor István Az elvarázsolt dollár című filmjének több jelenetét; a filmbéli kastély amúgy a Balaton közelében volt. 2005-től a Jóban Rosszban című magyar szappanopera számos külső jelenetét vették fel ugyanitt, a sorozatban a kastély a Csillagvirág klinikát "alakítja". Szintén itt forgatták 2014-ben a Rucomil című szatírát is, amelynek a történet szerinti helyszíne egy elmegyógyintézet volt.

Építészetileg
Parkban szabadon álló, téglalap alaprajzú, emeletes, alápincézett, magas tetős épület. Az észak-keleti tájolású főhomlokzat földszintje 11 tengelyes. A sima falfelületet pilaszterek tagolják, és a vakárkádokba sima keretelésű ablakokat helyeztek. A bejárati részt középen pillérek és kettős oszlopok által tartott, oromzatos portikusz. teszi hangsúlyossá. Az emeleti két épületszárnyat lábazaton álló ión fejezetes pilszterek tagolják, közöttük 3-3 félköríves, záróköves, könyöklőpárkányos ablak ill. vakablak. A két épületszárny között újabb, alacsonyabb tető, manzárd ablakokkal. A dél-nyugati homlokzat 11 tengelyes földszintje előtt oszlopos tornác, illetve keleti végében üvegezett télikert. A földszinti és emeleti nyílászárók kialakítása azonos a főhomlokzatéival. A földszint viszont előreugrik az emelethez képest, és rajta terasz helyezkedik el. A két magasabb emeleti szárnyat összekötő részen az ablakok között pilaszterek tagolják a homlokzatot. A dél-keleti homlokzat előtti teraszra néhány lépcsőfok vezet fel. A földszinti és emeleti homlokzat is kéttengelyes. Fejezetes pilaszterek tagolják a sávozott falfelületet, közöttük a földszinten kőkeretes, szemöldökpárkányos, egyenes záródású ajtók, fent, főhomlokzatokon látható ablakokhoz hasonló ajtók. Az emeleti ajtók előtt konzolokon nyugvó erkély. A főpárkány felett egyenes vonalú oromzat, rajta kőcímer. Az észak-nyugati homlokzat földszintje elé kiugró timpanonos toldalékot átépítették, a nyílászárókat kicserélték.

Forrás: MTA SZTAKI: Nagykovácsi története

Nyomtatás