Rhédey-kastély, Zsáka

Családi ház, !Ismeretlen tervező!

Rhédey-kastély, Zsáka

Tervező:
!Ismeretlen tervező!
Helye:
4142 Zsáka, Bethlen Gábor út 18.
Építés éve:
1858
Felújítás éve:
1950, 1997, 2015
Fényképek:
Domina Csaba, Szitó Erika, A lucifer, www.kastelyok.hu

 

Zsáka a XVII. századtól megszakításokkal a Rhédey család birtoka volt. A kastély az egyetlen Rhédey-emlékhely Magyarországon. A zsákai Rhédey-kastélyt 1858-ban gróf Rhédey Gábor építtette. Gróf Rhédey Gábor fontosnak tartott egy jelentősebb épületet emeltetni, katonás temperamentumának megfelelően, vagy inkább a kor divatját követve, vagy pedig éppen a múltat szimbolizáló vár emlékét idézve. Az eredeti építőjét nem ismerjük, a kutatások azonban a Dél-Németországi rundbogen stílust vélik felfedezni vonalaiban, a romantikus historicizmusnak a jegyeit. Az oldalrizalitokkal tagolt épület közepén álló torony egy ősibb megjelenést tükrözve "öregtoronyként" jelenik meg.
A kocsiállóból nyíló középső tér kétoldalt kétmenetes elrendezésben négy-négy nagy, eltérő méretű, így különböző funkciójú helyiség található. A reprezentatívabb fogadóteret és a folyosókat falfestések díszítették, melyeket később megsemmisítettek. A megmaradt beépített szekrények ajtajain vadász témájú domborművek láthatóak. Egyes feltételezések szerint az épület helyén már korábban is tiszttartóház állt. Erre enged következtetni a pince szabálytalan szerkezete, elrendezése. Míg kívül egységes megformálást találunk, addig a belső szerkezete korántsem szimmetrikus a későbbi szükségszerű átalakítások miatt.
Az eredetileg zöld színű kastély az l850-es évek alkotásainak sorába illeszkedik az angol középkori várakat idéző forma világával. Félköríves díszítésű homlokzatai közeli rokonságot mutatnak az ugyancsak 1858-ban megépített Püspökladány-Nagyvárad vasútvonal állomásépületeivel és más nagyváradi épületekkel.
A rendszerváltásig a kastély a grófi család és leszármazottaik tulajdonában volt, akik feltehetően lakták is az épületet. Erre enged következtetni a Vasárnapi Újság 1862. november 16-i száma is, miszerint: "Végül nem lehet elhallgatnom, hogy este az itt állandó lakást biró gróf Rhédey Gábor ő méltósága, saját diszes kastélyában rendezett estélylyel örvendeztette meg a közel s távolból összegyűlt, mintegy 60 tagból álló vendégsereget, — mely estély, a csinosan, valóban grófi izléssel felszerelt tánczterem, a jó magyar zene, a házigazdának magyar vendégszeretete, megelőző udvariassága, nyájas barátsága, és olytonos derült jó kedve, jó hangulatban derült vidám kedvben tartá az összes vendégkoszorut kivilágos virradtig; — sokáig édesen emlékeznek reá, kik benne résztvehetni szerencsések valának! Hogy a nemes izléssel rendezett estebéden, lelkes köszöntések mondattak a szives házigazdáért, a vallás oszlopaiért, a nemes pártfogókért s az imádott haza és a nemzet szebb jövőjeért, talán omndanom sem kell." (már akik az orgonaszentelésen részt vettek). 1885 előtt a zsákai Rhédey-kastélyban volt a Rhédey család levéltára is.
Rhédey Gábor 1897. április. 21-én bekövetkezett halála után a család férfi örökös nélkül maradt, így leányági testvére Rhédey Zsófia grófnő, majd lánya Rhédey Erzsébet, férjezett Paksy Józsefné birtokolta a kastélyt.
1908-ban gróf Almásy Imre vásárolta meg, de 1916 táján már báró Vay László tulajdonában található a kastély.
Az első világháború utolsó éveiben hadikórházként működik, majd pedig báró Vay László 1926-tól 1944-ig a második házasságából származó családjával lakott a kastélyban.
1945-ben államosítják, a főépületet a pártok, a melléképületeket a helyi földművelő szövetkezet használja.
1950-ben átalakítják, ettől az évtől kezdve iskola működött benne egészen 1984-ig. Védetté 1958-ban nyilvánították. A 90-es évek elején a karbantartások elmaradása miatt életveszélyessé vált, így 1994-ben felújítás vette kezdetét. Az 1998-as átadás után a kastélyban kap helyet a községi könyvtár, Madarász Gyula festőművész kiállítása, a helyi alkotótábor munkáinak anyagából készült kiállítás valamint több időszaki kiállítás is. Sajnos a felújítás nem jár sikerrel, 2000-ben a korábbi problémák újra előjönnek, így a vakolatot megint le kell verni. A teljes felújítás még pénz hiányában várat magára, addig is az alsó vakolt rész festés nélkül rontja a kastély impozáns képét.
A kastélyt hajdanán angolpark és arborétum vette körül. Az egykori nyolcholdas parkjában találjuk ma a községi sportpályát, kézilabda és füves pályákat valamint a 99 férőhelyes óvodát. A cselédházból alakították ki a 42 gyermek elszállásolására alkalmas erdei iskolát. A Rhédey-család címere a szomszédos épület homlokzatán látható.

Építészetileg A kastély épület bástyaszerű elemekkel díszített formájával hívja fel magára a figyelmet, magán viselve a XIX. század kedvelt építészeti stílusának, a romantikus historicizmusnak a jegyeit. Az oldalrizalitokkal tagolt épület közepén álló torony egy ősibb megjelenést tükrözve "öregtoronyként" jelenik meg. Az épület ablakai egyenes záródásúak. A főhomlokzatból három félköríves záródású oszlopon nyugvó, tetején pártázattal díszített portikusz lép ki. A két sarkon álló oszlopot támfal erősíti. A főhomlokzatból kétoldalt egy-egy lépcsőzetes díszítésű, iker világítóablakos, háromszög oromzatú rizalit lép előre, melyek sarkát nyolcszög alakú pártázatos fiatorony díszíti. Az oldalrizalitok ablakai fölött lépcsős-füles párkányt, alattuk egyszerű párkányt találunk. Az épület tengelyében négyzetes alaprajzú, kváderezett, köríves záródású ablakokkal tagolt, kétszintes torony áll. Tetejét csúcsíves attika zárja, alatta ívsoros párkány fut körbe. Az épület főpárkánya fölött pártázat fut körbe (a rizalitok kivételével), alatta ívsoros vakolatpárkány látható. A bal oldali homlokzaton az ajtóhoz kétkarú, ívelt mellvédes lépcsősor vezet. Hátsó homlokzatának tengelyében található ajtóhoz kétkarú, egyenes lépcsősor visz fel, melynek mellvédje alatt találjuk a pinceajtót. A hátsó homlokzat két szélén a főhomlokzathoz hasonló oldalrizalitot találunk. A kocsi állóból nyíló középső tér kétoldalt kétmenetes elrendezésben négy-négy nagy, eltérő méretű, így különböző funkciójú helyiség található.

Nyomtatás