Lónyay-kastély, Bodrogolaszi
Az a nem régiben szárnyra kelt hír, mely egyre határozottabb alakban újra meg újra bejárta a világ hírlapi sajtóját, hogy a trónörökös özvegye Stefánia főherczegasszony férjhez megy egy fiatal magyar főúrhoz, gróf Lónyay Elemérhez, s így maholnap egészen magyar asszonynyá lesz, különösebben rá irányította a közfigyelmet a Lónyay-családra, melynek a fiatal gróf egyik jeles tagja. Sűrűn emlegették és emlegetik azóta Bodrog-Olaszit, az egyszerű, de kies fekvésű hegyaljai falut is, melyben gróf Lónyay Elemérnek kastélya és nagybirtoka van.
Sárospataktól délre, félóra járásnyira, a Tokaj felé vivő szép országút mentén s a Bodrog folyó jobb partján fekszik Bodrot/-Olasz), szerényen húzódva meg 6-700 főnvi magyar lakosságával egy völgyhorpadás torkolatában, melyet a községtől nyugatra emelkedő Magashegyből fakadó s rövid futással a Bodrogba siető patakocska vájt oly tágra és mélyre, hogy a kis falu csaknem eltűnik benne. A tatárdúlás után olaszok telepedtek le itt,mint a közeli Olasz-Liszkán és más helyeken is; azokról maradt rá az Olaszi név; az egykori olasz lakosoknak azonban már nyomuk is elenyészett. A helység házsorainak zöme az országút és a Bodrog széle között sorakozik. Az országút nyugati oldala mentén épült házak telkei mögött a földszín hirtelen fölemelkedik néhány méternyire s szép fönsikká tágul, mely a határ nyugati szélein emelkedő kúpos hegyek aljáig terjed. Szép része ez a Hegyaljának. Bógebben sok és kitűnő bort szűrtek a lankás oldalakon, melyeknek szőlőültetvényei a szomszéd völgybeli Tolcsva szőlőivel értek össze. A kúpok közt kilátszó belsőbb hegyeket sötétzöld tölgyerdőség borítja, mely mérföldeken végig húzódó rengeteggé nő Abaiíj és Zemplén határán.
A falu nyugati oldalán hirtelen emelkedő fönsík elejét mintegy 50-60 holdnyi terjedelmű és gyönyörű park foglalja el, melynek hatalmas, árnyas fái közül emelkedik ki gróf Lónyay Elemér palotaszerű kastélya. Még új épület, mert csak a 70-es években emeltette a gróf atyja, Lónyay Ödön, mintegy száz méternyivel beljebb attól a hosszú, földszintes, régi udvarháztól, melyben addig lakott. Az új kastély olyan díszes épület, melynek a Bodrog mentén alig van párja. Voltaképen egy emeletes, de úgy van szerkesztve, hogy pinczehelyiségei csak részben vannak a földbe eresztve, az igazi földszinti osztály már bátran beillik első emeletnek, az első emelet pedig másodiknak. Az épület tervét a román és gót stíl elemeinek egyesítésével Ybl Miklós készítette egy ma is meglevő olaszországi kastély mintájára, az építést pedig Klein Ödön miskolczi építőmester vezette. A kastélynak délre néző homlokzata gazdag tagoltságú kiszökellő részletekkel, verandákkal, erkélyekkel s tornyocskákkal; az épület keleti végét pedig csinos kétemeletes, csúcsos tetejű torony fejezi be, melynek árkádos alja kocsiföljáróúl szolgál. Az egészben 35 szoba van. A főlépcső vörös márvány, arany-bronz színezésű karzattal és szobrokkal. A berendezést illetőleg a félig föld alatt levő pinczesorban a cselédlakások, a konyhák, kamarák, éléstárak, fürdőszobák stb. vannak. Ezek fölött a lakó és hálószobák, nappali- és társalgótermek egész sora, meg a nagy, oszlopos ebédlő van gyönyörű ajtókkal ós ablakokkal. A felső sorban 12 vendégszobán kívül több terem és más helyiségek vannak mind nagyúri pompával és kényelemmel berendezve. Különösen díszesek a magas földszinti, illetőleg elsőemeleti családi szobák és termek, melyeket kárpitozásuk színéről neveznek el. Fő ékessége az úri laknak a három nagy szalon, melyeket remek bútorzaton kivül hatalmas csillárok, gobelinek, velenczei tükrök, nagy értékű festmények és szobrok díszítenek. A kastélyban levő s többnyire a régi olasz iskolából való festmények közt valóságos műkincsek is vannak, kitűnő régi festőktől. Van itt továbbá tekintélyes könyvtár (mintegy 10,000 kötettel) és gazdag levéltár. A fegyvergyűjtemény is tetemes, melyben kivált afrikai fegyverek vannak szép számmal. A főtorony inkább csak zárt erkélyszerű kilátó helyeket foglal magában, melyeknek ablakaiból valóban gyönyörű kilátás nyílik főleg a Hegyalja lánczolatára, a tokaji hegyre és a messzeségbe vesző, lapályos Bodrogközre.
A régi házat részben virágházzá alakították át, mely az év minden szakában telve van ritka növényekkel és virágokkal.
A zöldre festett bádog fedelű kastélytól nyugatra^ csekély távolságban a Szerencsről Sátoralja-Újhelybe menő vasút halad el, melynek itt állomása is van. A vonatok utasai akármelyik irányból érkezzenek, már jó távolról észreveszik s gyönyörködve szemlélik a feltűnő, egészben véve szép és kedves külsejű kastélyt, melynek parkját közelebb a régi kőfal helyett drót-rácskerítéssel vették körűl.
A bodrog-olaszi birtok, mely 1806 óta van a Lónyayak kezén, 6000 holdnyi terjedelmű s az egészet két részre osztja a rajta átfolyó lassú Bodrog. E birtok ezelőtt a Pálos szerzetesrendé volt; a park is a Pálosok egykori kertje helyén terűl. A birtokon mintagazdálkodást folytatnak. Inn-völgyi származású tehenészete az ezredévi országos kiállításon kitüntetést nyert. Merino-jubászata és sertéstenyésztése igen tetemes.
Forrás: Vasárnapi Újság, 46. évf. 45. sz. (1899. november 5.)
Miután a család kihalt, a kommunizmus idején a kastély MÁV nevelőotthonként működött, majd a rendszerváltozás után az egyház, pontosabban a Pannonhalmi apátság örökölte a kastélyt, és az azt övező területet. A kastély leromlott állapotban (2013) van, nem látogatható, felújítását tervezik. A Pannonhalmi Bencés Főapátság 2007-ben, 99 évre a Chemin Neuf közösségre bízta a kastélyt és a hozzá tartozó területet, akik közösségi házat és lelki-gyakorló központot szeretnének létre hozni a jelenleg igen rossz állapotú épületből. A kastély parkjában található a házaspárok útja is.
