Klebelsberg-kastély, Budapest
A neobarokk stílusban épült kastély kerti homlokzata héttengelyes. Címerdíszes timpanonos, kétoldalt, a tetősík felett, volutás támívekkel gazdagított középrésze előtt négy falpilléren nyugvó, balluszteres mellvédű terasz emelkedik. Az ide vezető lépcső pofafalain egy-egy levélfüzért tartó puttó áll. Az udvari homlokzat előtt kilenctengelyes, pilléres tornác húzódik, jobboldalt az épülethez csatlakozó összekötő szárnnyal. A főépülettel párhuzamos két szárnyépület íves oromfalát egy-egy körablak, és az utca mellettiét Szent Flórián szobra gazdagítja. A belső udvart, amelyen puttós virágtartó és kávás kút áll, igényesen kialakított, műkő oszlopos pergola zárja. Az egykori berendezésből két 19. század eleji cserépkályha, könyvespolc- és falburkolat, valamint egy íróasztal máig megmaradt. A 18. századi kastélyforma 20. századi újra felfedezésének jellegzetes példája.
Klebelsberg Kuno kultúrminiszter és felesége 1923-ban vette meg a birtokot és 1926-ra kastéllyá alakították. A parkot ritka fák ültetésével, rózsakerttel, patakkal, padokkal, szobrokkal alakították ki. Az kastélyt 1949-ben államosították (SZOT, Rókus Kórház), végül kórház és szanatórium volt a bezárásáig. 1990-ben hosszú pereskedés indult. 2000-ben már lakatlan, de még szinte jó állapotban volt az épület. 2005-ben privatizálták, 2008-ban az Állami Vagyonkezelő megvásárolta az ingatlant. Mára erősen megromlott az állapota, a tetőszerkezet életveszélyessé vált és több helyen beomlott az épület. A kastélyt műemlékké nyilvánították. Felújítása 2014-ben kezdődött.
