Grassalkovich-palota - Városháza, Baja
A főtér és három utca által határolt telken, szabadon álló, keretes beépítésű, egyemeletes, nyeregtetős épület. Szentháromság téri homlokzata közép- és sarokrizalitjai fölött csonka gúla alakú tető. A főhomlokzat középrizalitja egy attikaszinttel magasabb, a főbejárat a középrizalit középtengelyében, fölötte az első emeleten bábos korlátos erkély, szobordíszes keretelésű ajtóval. Az attikaszint fölött félköríves orommezőben a város címere, tetején kiterjesztett szárnyú turulszobor. Udvari homlokzatainak földszintjén kosáríves záródású, beüvegezett árkádsor. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű, részben átalakítva. A földszinti helyiségek fiókos donga, csehsüveg és teknőboltozatosak, az emeletiek síkmennyezetesek. Szentháromság téri kapualját kettős pillérsor osztja három hajóra, bordás keresztboltozattal fedett. Bartók Béla utcai kapualja szegmentíves dongával fedett. A Szentháromság téri szárny középrizalitjában az első emeletet és az attikaszintet magába foglaló díszterem található. 18. század végi, 19. századi nyílászárók. A jelenlegi városháza és a Türr István Múzeum (volt takarékpénztár) telkén gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtetett kastélyt, illetve gazdasági melléképületeket 1745-ben, amelyek 1750-ben a gróf Grassalkovich Antal birtokába kerültek. A kastély egyetlen megmaradt emléke, a Grassalkovich-címerrel díszített, vörös mészkő kandalló jelenleg a múzeum előcsarnokában van. Az épületek 1840-ben leégtek, de újjáépítették őket, s utolsó tulajdonosuktól, a Zichy-Ferraris családtól vásárolta meg a város 1862-ben. A telek déli részét eladta a Bajai Takarékpénztárnak, mely építkezett azon). A kastély épületének felhasználásával 1896-ban épült a városháza (építész: Jeney Mihály, kivitelező: Hunyady Antal építőmester). Az épületet 1994-1997-ben, illetve 2004-ben újították fel, állították vissza eredeti állapotába.
Építészetileg Szabadon álló, a Szentháromság tér, Apponyi A., Bartók Béla, Deák Ferenc utca által határolt telken. Négyzetes belső udvart körülfogó, négy szárnyból álló egyemeletes épület nyeregtetővel, illetve a rizalitok fölött pavilontetővel, cserépfedéssel. Mind a négy homlokzata utcára, térre néz. Szentháromság téri homlokzata 2+4+5+4+2 tengelyes, közép- és sarokrizalitokkal. Középrizalitja háromszintes, a belső térben azonban nincs födém a két felső szint között; a díszterem magasabb a többi helyiségnél. A rizalitok széleit ionizáló, díszített törzsű ill. dór kettőspilaszterek zárják le, bázisuk a mellvédpárkánysávban van. A rizalitokban az osztópárkány. A földszint vakolt, az emeleten falfelület tégla, a tagozatok vakoltak. Az épületen lábazat, kétrészes osztópárkány, egyrészes könyöklőpárkány, háromrészes, konzolos főpárkány és attika fut körbe. A földszinti falak kváderezettek, a rizalitokon gyémánt jellegű, a többi részen sima kváderekkel. A falnyílások állótéglány alakúak, egyenes záródással, kivéve a szegmentíves záródású ikerablakait. A földszinti nyílások kereteletlenek, az emeletiek tagolt szalagkeretesek, háromszögoromzatos szemöldöküket állókonzolok tartják, a közöttük lévő mező piaszterekkel fekvő téglalap alakú mezőkkel tagolt.
A nyíláskeretek függőleges elemei a mellvédpárkánysávban folytatódnak, az ablakok alatt így fekvőtéglány alakú mezők alakulnak ki. A rizalitok ablakait ion féloszlopok keretelik, melyek tagozott szemöldökkövet tartanak. E fölött a konzolok a szemöldökpárkányt, íves oromzattal, az ívmezőkben rozettával, a mellvédmezőt bábok díszítik. Az ikerablakok vállvonaltól fölfelé tagolt szalagkeretesek, zárókővel; két részük között lizéna, alattuk erőteljes.
A homlokzat középtengelye mindegyik szinten hangsúlyos; eltérő nyílásformák, szobrászati díszítés gazdagítja; attikája fölött félköríves orommezőben a város címere, tetején kiterjesztett szárnyú madár szobra.
Az Apponyi utcai homlokzat 2+11+2, a Bartók utcai 2+12+2, a Deák Ferenc utcai 2+13+2 tengelyes, kialakításuk a főhomlokzatéhoz hasonló. Az udvari homlokzat földszintje kosáríves árkádokkal tagolt, emeleti ablakai állótéglány alakúak, főpárkánya 3 részes.
